Áporka Község Önkormányzatának hivatalos weblapja

JEGYZŐKÖNYV
Készült:  Áporka Községi Önkormányzat hivatalos helyiségében 2014. szeptember 5-én megtartott         képviselő-testületi ülésről, mely egyben közmeghallgatás.

Jelen van:    Dr. Kovács Tibor        polgármester
        Mészáros Károly        alpolgármester
        Fehér Lóránt            képviselő (18.30 órakor érkezett)
        Ribinszki Lajos        képviselő
        Dr. Takács György        képviselő
        Tájnel Gábor            képviselő (19.15 órakor érkezett)
        dr. Barcsai Antal        jegyző
        Szabó Ildikó            előadó
Hiányzik:    Nagy Zoltán            képviselő

Meghívottak: Pánczél Károly országgyűlési képviselő; Pest Megyei Kormányhivatal Ráckevei Járási Hivatal vezetője; Kiskunlacháza-Áporka Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője; Kiskunlacháza-Áporka Társulás Általános Iskolája és EGYMI igazgatója; KIK tankerületi igazgatója;  Kiskunlacháza-Áporka Óvodai Társulás vezetője; Szomorúfűz Bt. vezetője; Áporkai Református Egyházközség és Áporkáért Egymásért Másokért Alapítvány vezetője; Közalapítvány Áporka Községért Alapítvány kuratóriumának elnöke; Ráckeve Önkormányzati Tűzoltóság vezetője; Ráckevei Rendőrkapitányság vezetője; Budapesti Rendőr-főkapitányság Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője; Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője; Magyar Közút Nonprofit Zrt. Közép-Magyarországi Területi Főmérnökségének vezetője; Háziorvos; Védőnő; Volánbusz Zrt. forgalmi üzemvezetője; Bio-Fungi Kft. ügyvezetője; Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatója, üzemigazgatója; Áporkai Ivóvíz Kft. ügyvezetője; BIZTEK Munkabiztonsági és Tűzvédelmi Tanácsadó Kft. munka és tűzvédelmi felelőse; EL-SZÁM Ellenőrző és Számviteli Szolgáltató Kft.-belső ellenőr; Vertikál Közszolgáltató Nonprofit Zrt. vezetője; Kunépszolg Kft. vezetője; Áporkai Polgári Őrség Egyesület elnöke. Meghívottak részt vettek a jelenléti ív szerint.

Dr. Kovács Tibor polgármester:
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves áporkaiak! Sok szeretettel és nagy tisztelettel köszöntöm Önöket. Nagy öröm számunkra, hogy megjelent körünkben Pánczél Károly országgyűlési képviselő úr, valamint a Járási Hivatal vezetője képviseletében dr. Tenke Edit hivatalvezető-helyettes asszony. A képviselő-testület nevében szintén nagy tisztelettel köszöntöm meghívott vendégeinket, akik intézményvezetőként, közüzemi szolgáltatóként fogják tájékoztatni településünk lakosságát a 2014-es év eseményeiről, az elért eredményekről és a megoldandó problémákról, az előttünk álló feladatokról. A közmeghallgatás formája képviselő-testületi ülés, ezért meg kell állapítani a határozatképességet. Megállapítom, hogy a képviselő-testület megválasztott létszáma 7 fő, jelen van 4 képviselő; a képviselő-testület határozatképes. A jegyzőkönyv hitelesítőjének felkérem Mészáros Károly alpolgármester urat. A Képviselő-testület (4 fő szavazó) 4 fő igen szavazattal az alábbi határozatot hozta:

211/2014. (IX.05.) Képviselő-testületi határozat
A 2014. szeptember 5-i képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv
hitelesítőjének megválasztásáról
Áporka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a 2014. szeptember 5-i képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv hitelesítője Mészáros Károly alpolgármester.
Határidő:     azonnal
Felelős:      Képviselő-testület
Az ülés menetét ismertetem: Először a Polgármester beszámolójára kerül sor a 2013 évi közmeghallgatás óta történt eseményekről, az elmúlt 4 év munkájáról és az előttünk álló feladatokról. Ezután a Jegyzői tájékoztatás következik a Hivatal munkájáról. A jegyzői beszámoló után Pánczél Károly képviselő úr köszönti a résztvevőket, majd meghívott vendégeink beszámolója, hozzájuk intézhető kérdések következnek. Végül Áporka megjelent polgárai kötetlenül, bármilyen témában tehetnek fel kérdéseket, nyilváníthatnak véleményt.

1./  Polgármester beszámolója a 2013. évi közmeghallgatás óta történt eseményekről, valamint az elmúlt 4 év munkájáról

Dr. Kovács Tibor polgármester:
Áporka belterületét Kelet-nyugat irányban az 51-es közút, valamint a Ráckeve-Soroksári Duna-ág határolja. Ez az a két infrastrukturális tényező, melyek helyzete alapvetően határozza meg településünk fejlődését, lehetőségeinket. Mi történt az elmúlt évben, években e két elem vonatkozásában?
A térség polgármesterei, így jómagam is évek óta szorgalmaztuk az 51-es út korszerűsítését. 2009 áprilisára tervezte a Közútkezelő, ha nem is a teljes átépítés, de a burkolat felújításának megkezdését. Ez a munka sajnos a források elvonása miatt azóta sem valósult meg. E fórumon is szükségesnek tartom felvetni, hogy dél-kelet Pest megye, illetőleg Bács-Kiskun megye Duna-menti régiója fejlődésének kulcskérdése a közút 4 sávossá fejlesztése, de elsődlegesen a burkolat felújítása. Követeléseink másik tárgya az MO-s felé kiépített közút áteresztőképességének javítása volt. Először a Dunaharaszti forgalmi csomópont átépítése valósult meg, jelenleg az 51.-es főút Taksony-Dunavarsány csomópontjában a körforgalom kialakítása folyik. Külön köszönet illeti a fejlesztésért Pánczél Károly Országgyűlési képviselő urat, akitől a jövőben is hasonló aktivitást kérünk, akár az 51.-sz főút, akár az Áporkán keresztül vezető, jogilag szintén országosnak tekintett, de eddig igencsak elhanyagolt Petőfi Sándor utca megújításában. 
Településünknek 5 év kitartó levelezés eredményeképpen a Helyi Védelmi Bizottság, valamint a ráckevei Rendőrkapitányság segítségével sikerült elérnie, hogy két, az 51-es útra kivezető bekötő utunk védelme érdekében 70 km-es sebességkorlátozó táblák kerültek kihelyezésre.
Ami a másik határunkat, a Dunát illeti, annak természeti állapota az utóbbi években folyamatosan romlott és romlik tovább. Holott a Duna-ág emblematikus pontunk. Ez különbözteti meg Áporkát egy átlagos Pest-megyei kistelepüléstől. A vízminőség helyreállítására Uniós forrásra pályázott a 14 Duna-ág menti település társulása. Pályázatunk eredményeképpen a beruházás 7,2 Milliárd Ft összköltséggel a megvalósulás fázisában van, a kivitelezés megkezdődött.
A település biztonsága egyik legfontosabb közügyünk, életünk minőségének meghatározó eleme. A helyzet nem jó, de lehetne rosszabb is. A problémák ismertek: lopások, betörések, melyek elkövetői a szomszédos településekről vándorolnak hozzánk, többnyire az éjjeli órákban. Számszerűen nem sok, de akiket érint, azoknál ez 100 %-os kár! Sajnos nem sikerült településünk néhány kritikus pontját bekamerázni. Szinte minden évben pályáztunk forrásra a Belügyminisztériumhoz, legutóbb pályázatunkat eredményesnek ítélték, de forráshiányra utalva elutasították. Jövőre, ha ismét lesz lehetőség, pályázatunkat megújítjuk, mert önmagában a polgárőrséggel megerősített rendőri szolgálat nem képes minden időpillanatban áttekinteni Áporkát.
Településfejlesztésünket elősegítendő elvégeztük a településrendezési terv, valamint a Helyi Építési Szabályzat módosítását, aktualizálását. Ennek keretén belül rendeztük azt az igazságtalan helyzetet, melyben egyes Duna-parti lakó ingatlanok településünkön élő tulajdonosai üdülőként adózzanak.
Sikerült a helyi adók rendszerét olyan módon átalakítani, hogy a lakosság terhelésének változatlanul hagyása mellett az úgynevezett, nem honos ingatlanfejlesztők az Áporka fejlesztésének elmaradása következményeit legalább részben viseljék, az eddigieknél arányosabban járuljanak hozzá a közteherviseléshez. Külső forrásból 4 év alatt összesen 31 millió forintot szedtünk be, melyet a lakossági terhek mérséklésére, így elsősorban a csatorna használat költségeinek mérséklésére fordítottunk.
Az elmúlt 4 évben számos fejlesztéssel gazdagodott településünk. Legnagyobb fejlesztésünk az egészséges ivóvízzel történő ellátás biztosítása volt. Pályázati forrásból mintegy 110 millió forintot fordított erre a település. Meg tudtuk újítani a víztornyot, kicseréltük a leginkább elhasználódott szerelvényeket is, de ami a legfontosabb, hogy a beruházás egy évvel ezelőtti átadása óta valamennyi áporkai polgár egészséges ivóvizet ihat. A műszaki átadást követően természetesen voltak kisebb-nagyobb problémák a víz tisztaságával kapcsolatban, de rövid idő alatt beállt a rendszer és csak annyi fertőtlenítő klór kerül a hálózatba, amennyi a technológia betartása érdekében feltétlenül szükséges. Ezt a beruházást településünk nem saját akaratából, hanem jogszabály kötelezése miatt kellett, hogy végrehajtsa, annak elmaradása azzal járt volna, hogy Áporkára lajtos kocsival kellene hordani az ivóvizet.
Saját kezdeményezéseink alapján megvalósuló fejlesztések során törekedtünk arra, hogy költségeinket optimalizáljuk, saját erőnket a pályázati források kiegészítésére használjuk. Ennek ellenére voltak olyan halaszthatatlan gondok, melyeket saját erőből kellett megoldanunk. Így ebben a ciklusban a teljesen elkátyúsodott Nyár és Ősz utcát újítottuk fel; újjáépítettük a buszmegállókat; az egészségügyi épületben nyílászárókat cseréltünk. Kialakítottuk a védőnői mosdót. Főként pályázati forrásból valósítottuk meg több éves tervezési és előkészítési munkát követően az önkormányzat Petőfi Sándor utca 32. szám alatti, funkcióját tekintve a hivatalnak és a közművelődés terének is helyt adó épületét. A felújítás egy kisebb bővítéssel is együtt járt; egy új színpadot építettünk a nagyteremhez, így a falu lakosságát szolgáló tér jelentős mértékben kibővült. Még szeptemberben – a pályázati kiírásnak megfelelően – be fogjuk rendezni a falumúzeumnak helyt adó tárlókat is a nagyteremben.
Településünk a ciklus elején mértéktartással élt, egyik legégetőbb problémánkat, a főutcánkon már teljesen lerobbant járda újraépítését kérésemre a testület a ciklus végére halasztotta. A testületi döntés rendkívül kedvező volt – bár célpályázat nem érkezett járdafelújításra, illetve köztér kialakítására, mivel – településünket nem kellett kisegíteni az adósságrendezési eljárás során, ezért a kormányzattól 20 millió forint fejlesztési forráshoz jutott. Ebből nemcsak a járda Dunai úti és a Temető közötti szakaszának megépítésére, valamint a templom előtti közterület rendezésére futotta, hanem maradt forrás az Egészségügyi épület, valamint a Bakház fűtési rendszerének korszerűsítésére is. A kormányzattól további 20 millió forintra számíthatunk mintegy három év múlva. Ebből elsődlegesen a járdaépítési programunkat kívánjuk befejezni; a Temetőtől a Béke utcáig terjedően, immáron nem a Petőfi Sándor utca páratlan, hanem páros oldalára térve át a terepviszonyoknak megfelelően.
Függetlenül önkormányzati forrásainktól több éves kitartó és következetes harccal sikerült elérni, hogy megszűnjön a folyékony hulladékszállításban, azaz a csatornahasználatban a Béke utcai hurokként elhíresült anomália, melynek következtében egészen a tavalyi év végéig új rákötést Áporka déli területein a csatornaüzemeltető nem engedélyezett létesíteni. Több millió forint költséggel járó beruházást végzett a DTV Zrt., mellyel sikerült a csatornarendszer szívóerejét helyreállítani. A Béke utca környékén lakóknak a továbbiakban már nem kell azzal számolniuk, hogy időközönként utcájukat esetleg mellékhelyiségeiket elönti a szennyvíz. Minderre a község pénzéből egyetlen forintot sem kellett áldozni. Ha úgy tetszik a feladat elvégzését az üzemeltető kötelezettségévé tudtuk tenni.
Vannak olyan problémák, melyeknek nem előidézője a települési önkormányzat és annak rendezésében sem tud tevékenyen közreműködni, mégis a lakosság jogos elégedetlensége az önkormányzaton keresztül érvényesül. Ennek tipikus példája a szemétszállítás. Bár Áporkán többnyire elégedettek voltunk a Bio-Pannónia Kft. munkájával, a hulladékgazdálkodási törvény többszöri megváltozása miatt először a Dunanett Kft.-re később pedig a Vertikál Kft.-re kellett váltanunk. Ezekkel a szolgáltatókkal Áporka község önkormányzatának már szerződéses kapcsolata sincs, a törvény erejénél fogva a majd 200 települést tömörítő Közép-Duna-Völgyi Hulladékgazdálkodási Társulás képviseli a hulladék szállítás megrendelői oldalát. Érzékelhető, hogy eközben a lakosság kiszolgálásának minősége romlott, ezen kívül  megszűnt az a gyakorlat is, melyben a hulladékszállító kérésünkre rendkívül kedvezményes áron sittlerakó konténert biztosított a település lakossága számára. Reméljük, hogy előbb-utóbb beáll a rendszer és nem csak a hulladék szállítási díjak mérséklése, hanem a szolgáltatás színvonalának helyre állítása is meg fog valósulni.
Mindeközben a képviselő-testület különös figyelmet fordított arra, hogy ápolja népi, nemzeti, kulturális hagyományainkat, értékeinket. Elsődlegesen az Áporkán tevékenykedő civil szerveződések munkáját támogattuk a rendelkezésre álló anyagi források függvényében. Minden évben mintegy 2 millió forintot fordított a település a civilek munkájának segítésére, ezen túlmenően biztosítottunk forrásokat ahhoz, hogy az áporkai falunapokat több, mint 20 éves hagyományunknak megfelelő méltó színvonalon  rendezzük meg.
Történeti emlékeink megőrzése érdekében a civilek támogatásán túlmenően még három egymástól különböző, de a szándékában és kihatásaiban egymással igen is szoros összefüggésben lévő módon munkálkodott az önkormányzat. 2011-ben második bővített kiadásban jelentettük meg a Csenki Zsuzsanna által szerkesztett Nemes Áporka Helység és Református Egyházának története című kiadványát, mely Pest megyén belül egyöntetű sikert aratott. A Pest Megyei Közgyűlés Elnöke is felfigyelt kiadványunkra és kifejezte elismerését. Rendszeresen megrendeztük a zenés nyári estéket. Különösen az idei rendezvény sorozatot emelném ki, mert először sikerült pályázati forrásból 5.314.000,- forintot szerezni, melyből nemcsak a fellépők tiszteletdíjára futotta, hanem technikai fejlesztésekre is. Áporkán marad az a könnyű szerkezetű mobil színpad, melyet ebből a vidékfejlesztést szolgáló pályázati pénzből vásároltunk. A nyár végi események közül kiemelném Áporka két nagy szülöttének, Végh György költőnknek illetve Kégl Sándor iranisztikus akadémikusunk tiszteletére konstruált emléktáblák felavatását, melyen részt vett a költő özvegye, illetőleg a Magyar Iráni Baráti Társaság egyik tagja is. Tervbe vettük az 1925-ben, közadakozásból megépült Hősök Emlékművének felújítását is. Pályázatot nyújtottunk be egy történelmi emlékeink megóvását előtérbe helyező alapítványhoz. Sajnos azonban a források szűkössége miatt érdemben már nem került elbírálásra anyagunk. Ezért az elkészült tervekkel és dokumentációval megkerestük Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes urat, akinek hivatalától már legalábbis szóban pozitív választ kaptunk.
Beszámolóm végére hagytam legfontosabb ügyeink egyikét, a jövő nemzedékének sorsát. Településünk évtizedek óta következetesen harcol saját iskolájáért. Egy évvel ezelőtt sokan kifejezték aggodalmukat az Áporkai Iskola jövőjéért. Féltették a gyerekeket a kétlakiságtól, a környezetváltozástól, a pedagógusokat az állásvesztéstől, de nem utolsósorban egész településünket az iskolavesztéstől, mely, mint azt már többször hangoztattam az első lépés a falu elsorvadásához. Nos, a szeretettel féltő aggodalmak bár jogosak voltak, mégis alaptalannak bizonyultak. Az eltelt másfél esztendőben beigazolódott valamennyi ígéret és elkötelezettség, melyekre személyesen kaptam garanciát két évvel ezelőtt a politikai vezetéstől. Az Önkormányzat letette a garast. Bizonyítottuk, hogy a végsőkig elkötelezettek vagyunk az iskola megtartása érdekében. Részlegesen felújítva adtuk át az épületet. Az első szinten a vizesblokkok, a lépcsőburkolat és a tornaszoba padlózata, több belső ajtó, és a bejárati kapu cseréje mutatta elkötelezettségünket. 2013-ban, amikor már nem voltunk intézményfenntartók, lebontottuk a használaton kívüli, de közegészségügyi kockázatot jelentő melléképületet. Erre 400 ezer Ft-ot költöttünk. Kerítést javítottunk és magasítottunk 150 ezer Ft-ért, tűzvédelmi dokumentációra költöttünk szintén 150 ezer Ft-ot. A gyermekek kirándulását és üdültetését összességében 650 ezer Ft-al támogatta a település két év alatt. Mint minden esztendőben az idén is támogattuk a gyermekek nyári napközis táboroztatását, segítve az Áporkáért Egymásért Másokért Alapítvány munkáját. Festésre és mázolásra, ideértve a térítésmentesen rendelkezésre bocsátott településfenntartó dolgozó munkáját 300 ezer Ft-ot költöttünk a falu pénzéből. A továbbiakban is mindent meg fogunk tenni - anyagi lehetőségeinkhez mérten -, hogy hozzájáruljunk az oktatás-nevelés közös ügyéhez, az iskola megmaradásához. Bár 2013. január 1-je óta nem vagyunk intézményfenntartók, azóta is következetesen támogatjuk a köznevelés ügyét. Önkormányzatunk felsőfokú oktatásban részesülő áporkai fiatalok ügyét is pártolja. Minden évben 4-5 főiskolai és egyetemi hallgató részesült az önkormányzat segítségével a Bursa Hungarica ösztöndíj támogatásban.
Remélem, hogy ez a rövid tájékoztató jól fogta össze az elmúlt esztendő, illetőleg az elmúlt 4 esztendő munkáját. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

2./ Jegyzői tájékoztatás a Hivatal munkájáról

Dr. Barcsai Antal jegyző:
Jelen beszámolóval az Áporka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014.évre elfogadott munkaterve szerint megállapított feladatomnak kívánok eleget tenni, azaz Áporka Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2013-2014. évi tevékenységéről szóló beszámolót terjesztem T. Képviselő-testület elé. A jegyzői tisztséget Áporkán 2014. július 15. óta töltöm be, ezért részben az elődeim beszámolóira hagyatkoztam. A beszámoló szerkezetén a korábbi évek gyakorlatához képest változtattam és a statisztikai szemléletű beszámolót egy tényeken alapuló és a jogszabályi környezetet ismertető, feltáró beszámolóval váltottam fel. Áporka Községben 2009. január 1. napjától működik önálló Polgármesteri Hivatal, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LV. törvény szabályai értelmében, a Képviselő-testület szerveként. Az önkormányzati törvény szabályai értelmében feladata arra irányul, hogy a Képviselő-testület működését segítse, az előterjesztések, döntések előkészítése, végrehajtása nagyon fontos feladata. Mindemellett a Képviselő-testület hatáskörébe utalt önkormányzati hatósági ügyek döntésre való előkészítése és a testület által elfogadott döntések végrehajtása is feladata.  Ismeretes, hogy egyéb ágazati jogszabályok alapján más feladatok ellátása is tevékenységi körébe tartozik, melyek a Képviselő-testület működésétől függetlenek.  Ez a terület a közigazgatás területe, melynek keretén belül kerül sor a közigazgatási ügyek, eljárások lefolytatására. A két nagy terület – úgymint önkormányzati ügyek és az államigazgatási hatósági ügyek  elhatárolódása nehezen követhető. A közigazgatási feladatok címzettje többnyire a jegyző, mely feladatok sokrétűségéből adódóan munkatársai segítségével látja el kötelezettségeit. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) támaszkodott a korábbi önkormányzati szabályozásra. Az új Alaptörvény által meghatározott, a korábbiaktól jelentősen eltérő államszervezeti felépítés átalakította az önkormányzatok és az államigazgatás egymáshoz való viszonyát. Csak a legfontosabbakat kiemelve: a kormányhivatal szerepe megerősödött, a korábbi törvényességi ellenőrzést egy erős beavatkozási lehetőségeket biztosító törvényességi felügyelet váltotta fel. Ezzel párhuzamosan az önkormányzatok gazdálkodási önállósága is erős államigazgatási korlátok közé került. A finanszírozás kötöttsége szintén erősödött, és főszabály szerint az önkormányzati hitelviszonyok létesítéséhez is államigazgatási engedélyre van szükség.
A Mötv. átalakította az önkormányzati feladatok rendszerét, az új törvényben hangsúlyosabbá vált a kötelező feladat ellátása. Az új törvény feltételekhez köti az önként vállalt és átvállalt feladatok biztosítását. Mindezeken túl, az új szabályozás megnyitja a széles körű „államosítás” lehetőségét, nemcsak a feladatok rendszerének átalakításával, hanem azzal is, hogy az önkormányzati vagyont a nemzeti vagyon részeként határozza meg – egyébként az Alaptörvénnyel összhangban.
Az új önkormányzati törvény az önkormányzaton belüli viszonyrendszert is bizonyos mértékben átalakította; a polgármestereket erősítette a képviselő-testülettel és a jegyzővel szemben is. Szemben a korábbi Alkotmány szabályaival, az új szabályozás hangsúlyozza az önkormányzatoknak a közigazgatáson belüli, az államigazgatással szorosan együttműködő jellegét. Az Alaptörvény immár nem határozza meg a helyi önkormányzáshoz való jog alanyát és részletes tartalmát, ezek a szabályok egy szinttel „lejjebb”, az önkormányzati törvény  sarkalatos törvényi rendelkezései közé kerültek. Az önkormányzati vagyon beleolvadt a nemzeti vagyonba, így megszűnt annak az államigazgatással szembeni alkotmányos védelme. Mindezeken túl az államigazgatási kontroll is erősödött. Összességében, az önkormányzati önállóság a korábbiakhoz képest visszaszorult, az államigazgatás befolyása erősödött. Ezt tükrözi a feladatellátás átalakítása is; korábban egyértelműen helyi közügyek váltak államigazgatási feladattá. Tehát melyek is lettek az önkormányzatok kötelező feladatai az új törvény alapján? Az önkormányzati törvény nem tartalmaz tételes felsorolást a valamennyi települési önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatokról, csak egyfajta feladati „étlapot” ad meg, amelynek keretét az ágazati törvények töltik ki tartalommal. Az új szabályozás szerint az önkormányzatok kötelező feladatai jelentősen szűkültek; jellemzően az alapfokú közszolgáltatásokért felelnek. A jegyző szemszögéből megközelítve, hogyan változott a jegyző jogállása, és mennyiben? A jegyző jogállása alapvetően megváltozott. Míg korábban a képviselő-testület nevezte ki, mentette fel, s gyakorolta felette a fegyelmi jogkört, az egyéb munkáltatói jogkörök pedig a polgármestert illették, addig az önkormányzati törvény szerint a jegyző munkáltatói jogainak összessége a polgármestert illeti meg. Bár fennmaradtak a jegyző törvényességi kontrollszerepet biztosítani szándékozó hatáskörei is. És ami Áporka egész közösségét is érinti; megszűnt 2000 lélekszám alatt az önálló polgármesteri hivatal létrehozásának lehetősége. Az ennél kisebb falvak vagy egy nagyobb településhez csatlakoztak vagy több kisebb község összeállt közös hivatali szervezetbe.  Az új szabályozás szerint a közös hivatal irányításában a nagyobb önkormányzatok szerepe és befolyása megnőtt a kisebbekkel szemben. Így tehát felmerült a veszélye annak, hogy egy nagyobb lélekszámú, de ugyanakkor korántsem biztos, hogy felkészültebb hivatali kollégákkal rendelkező önkormányzat magába olvasztja, esetleg fel is számolja a település – jelen esetben Áporka község – önálló polgármesteri hivatalát. Az ügyintézést esetleg 15-20 km-es távolságra is áttelepítheti, amely az itt élő polgároknak egyértelműen hátrány. Nem beszélve arról a tényről, hogy Polgármesteri Hivatal nélkül egy település esetleg a lassú hanyatlás útjára is léphet. A lakosság teljes egészében talán nem is érzi át, hogy milyen különbség egy körjegyzőség alárendelt településéből közös hivatal székhely településévé válni. Hatalmas eredményt ért el ezen a területen ezzel településünk. Ez nem jöhetett volna létre, ha nem alakul ki a szomszédos települések vezetőiben a szakmai munka minősége és az emberi tisztesség elismerésén alapuló bizalmi viszony Áporka község faluvezetése irányában, melynek fennmaradása előfeltétele annak, hogy községünkben továbbra is közvetlenül elérhetőek legyenek az igazgatási szolgáltatások, ne kelljen más településen intézni a helyi ügyeket.
A törvényességi felügyelet új eszközrendszerében a kormányhivatal rendelet-, valamint határozatpótlásra irányuló eljárása és a törvényességi felügyeleti bírság bevezetése megteremti annak a lehetőségét, hogy a kötelezettségeit mellőző önkormányzat működésébe a hivatal közvetlenül beleszólhasson. Szintén a kormányhivatalt erősíti, hogy immáron önkormányzati kezdeményezés nélkül is szakmai segítséget nyújthat, javaslatokat fogalmazhat meg, amelyre kötelező válaszolnia a helyi közösségnek. A normakontroll új szabályai, a Kúria önkormányzati rendeletek megsemmisítésére irányuló jogkörei gyorsabbá tették a rendeletek törvényességével kapcsolatos jogviták elbírálását is.
A 2013. évben sem csökkent az ellátandó feladatok mennyisége, annak ellenére, hogy megalakultak a járások és némely feladatkörök ez által elkerültek a Hivataltól, de csak 2013. január 1. napjával. Ilyen típusú feladatok, a teljesség igénye nélkül: az ápolási díj (alanyi jogú); közgyógyellátás (alanyi és normatív); időskorúak járadéka; iskoláztatási támogatással kapcsolatos feladatok, gyermekvédelmi, gyámhatósági feladatok. Látható, hogy a járási rendszer kialakítása és működése a következő évektől válhat jelentőssé, számottevővé a kistelepülések hivatali munkáját tekintve. A köztisztviselő dogozók leterheltsége nem csökkent, sőt megnőtt a járási hivatalok kialakításával kapcsolatos adatszolgáltatások, a nagyon nagy mértékben átalakult jogrendszer, az ily módon megjelent új jogszabályoknak való megfelelés következtében. Az új hulladékgazdálkodási jogszabályok, a vízi közmű törvény, az államháztartás működésére vonatkozó gazdálkodási-pénzügyi jogszabályok, a civil szervetek működését, támogatások módját előíró törvényi rendelkezések, és nem utolsó sorban az új önkormányzati törvény olyan változásokat indított el, amelynek való megfelelés kialakítása ugyan nem kizárólag a Hivatalt terhelte, de Áporka vonatkozásában jelentős munkát ró mindannyinkra. Az elmúlt év elemzése tükrében megerősítem azt, hogy minőségi, ügyfélközpontú, hatékony, gyors és egyebekben minden jogszabályi előírásnak megfelelően működni képes hivatal - a jelenleg elért köztisztviselői létszámmal - a jövőre nézve biztosítható lesz, annak ellenére, hogy a személyi változások terén egy igen nehéz éven vagyunk túl. Ez év júliusától egy teljes állású pénzügyi munkatárs felvétele indokolt volt az áporkai Hivatalba. Áporka község Apaj községgel együtt úgy felelt meg a 2000 fő lélekszám alatti településekre vonatkozó törvényi előírásoknak, hogy együtt hoztak létre közös hivatalt, melynek székhely települése Áporka község lett.
A lakosság teljes egészében talán nem is érzi át, hogy milyen különbség egy körjegyzőség alárendelt településéből Közös Hivatal székhely településévé válni. Hatalmas eredményt ért el ezzel a település. Apajon szintén felvettünk egy fő, főiskolai végzettségű pénzügyi köztisztviselő munkatársat ez év februárjától, aki teljes egészében Apaj község pénzügyei vonatkozásában tevékenykedik a jövőben. Véleményem szerint az Áporkai Hivatal dolgozói – ha sokszor túlórák árán is -, képesek lesznek feladataik ellátására, még abban az estben is, ha mint az feltételezhető, a folyamatos jogszabály, és az államigazgatási szervezetben bekövetkező változások miatt továbbiakban is ilyen mennyiségű munkát kell elvégeznie az apparátusnak. Köszönöm figyelmüket.

Dr. Kovács Tibor polgármester:
Köszönöm Jegyző úr a beszámolódat és felkérem Pánczél Károly országgyűlési képviselő urat, hogy köszöntse a megjelenteket.

Pánczél Károly országgyűlési képviselő:
Tisztelt Polgármester úr! Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Intézményvezetők! Tisztelt Megjelentek! Szeretettel köszöntök mindenkit. Úgy látom, hogy a hivatalból megjelent intézményvezetők, hivatalvezetők többen vagyunk ma itt az áporkai közmeghallgatáson, mint az érdeklődők. Ez nem baj, mert ez azt bizonyítja, hogy minden rendben van Áporkán. Természetesen gondolatot ébresztett bennem mindaz, amit Jegyző úr elmondott a rendszer átalakításáról, illetve amit Polgármester úr gyakorlati problémákat is feszegetett és éreztem, hogy voltak olyan dolgok, amelyeket nekem célzott. Ezekről szeretnék én is szólni, gyakorlatilag a mögöttünk hagyott 4 esztendő értékeléseként is és egy kicsit a jövőről is beszélve. Jegyző úrtól hallhattunk egy pontos tájékoztatást arról, hogy maga az önkormányzati rendszer hogyan alakult át és több évtized után újra létrejött a közigazgatásnak a régen használt szintje a járási szint, ami ma sokkal inkább egy klasszikus közigazgatás; arról szól, hogy az emberek minél hamarabb el tudják intézni az ügyeiket. Jegyző úr beszélt az új önkormányzati törvényről; ez része annak a nagy átalakításnak, ami lezajlott az elmúlt 4 évben, hiszen a történet – nagyon leegyszerűsítve – arról szólt, hogy 2010-re a válság mellett a rengeteg adósság mellett kiderült az, hogy egy államot is csak úgy lehet működtetni, mint otthon egy háztartást; addig lehet nyújtózkodni, ameddig a takaró ér. Tehát egy országot sem lehet folyamatosan hitelből és adósságokból működtetni és fenntartani. Ezért kellett átalakítani a nagy rendszereket; ebben benne van az oktatás, az egészségügy, a közigazgatás, az önkormányzati rendszer, a nyugdíjrendszer, az adók rendszere és még nagyon sok minden. Egész egyszerűen nem lehetett tovább hitelekből fenntartani az állam működését. Bizonyos helyzetekben a pazarló rendszereket vissza kellett fogni és hatékonyabbá átalakítani. Ma valóban jegyzők, önkormányzati emberek úgy érezhetik, hogy mennyi feladat elment tőlük, ugyanakkor úgy is értelmezhető ez a dolog, hogy kristálytisztán, világosan ma már nagyon röviden az új önkormányzati törvényben ott van, hogy az önkormányzatoknak mi a feladatai. Az oktatás ugye elkerült; maradt az óvoda fenntartás, ami kötelező feladat; a helyi közutak fenntartása, működtetése, karbantartása; a helyi közvilágítás és az egészséges ivóvíz, a csatornázottság biztosítása; a temetőfenntartás; a helyi zöldfelületek, parkok fenntartása; a helyi kultúrának, közművelődésnek, sportnak a támogatása; alapfokú szociális ellátás. Nagyjából ezek az önkormányzat feladatai; tisztán, világosan látható, hogy a helyi közösségnek mi a dolga és mit kell ellátni.
Polgármester úr beszélt a közlekedésről, mint gazdasági tényezőről is és ebben a megközelítésben igaza van, hogy a fővárosban, a főváros környékén, autópályák csatlakozásánál, az M0-s környékén szerencsés gazdaságföldrajzi helyzetben vannak a települések, hiszen ott nagyon sok vállalkozás megtelepedett, nem túl messze Áporkától, de ahogy mondta is Polgármester úr nagyjából Dunaharaszti, Dunavarsány déli részén ez véget is ért és minden bizonnyal, hogy a vállalkozások délebbre menjenek az 51-es útnak az állapota is előidézheti. Nyilvánvalóan egy távlati célnak kell annak lenni, hogy Budapest határától, illetve az M0-ástól a dunaújvárosi hídig – ami egy következő nagy csomópont – ésszerű lenne a jövőben több-sávosítani ezt az utat. Hiszen egy gazdasági vállalkozásnak a gyorsaság, az idő igenis gazdasági tényező. A következő ciklusban - már megszületett a döntés -, hogy az uniós forrásokból bejövő pénz 60%-a gazdaságfejlesztésre fog menni.
Út ügyben van egy nagy adósságom; dicsérnem kell Polgármester úr harcosságát, mert előbb-utóbb ez eredményre fog vezetni, ez az 51-es úthoz kapcsolódó, állami tulajdonban lévő áporkai bekötő út a Rózsakert vendéglőtől a református templomig. A történelem homályába vész, hogy ez miért állami út és miért maradt az. A Petőfi utca azon része és Béke utca, ami a községé, az rendben van, ez pedig igencsak felújításra szorul. Szorgalmazzuk ezt mindig a megyei Közútnál, persze ők is mindig pénzhiányra panaszkodnak és mindig ki tudják mutatni, hogy melyek azok az útszakaszok a megyében, amelyek valóban ennél vagy sokkal rosszabb állapotban vannak, vagy sokkal többen használják. Az elkövetkezendő években nagyon remélem, hogy ennek az útszakasznak a felújítása is megtörténik.
Polgármester úr beszélt még a ráckevei Duna-ágról; fontos kérdés ezzel foglalkozni. Ma még, mintha az idő megállt volna bizonyos tekintetben ebben a térségben, pedig több van ebben a vidékben; idegenforgalomban kell gondolkodni, csónakházakban, kikötőkben, vendéglátó helyekben, kereskedelmi egységekben. Nem szabad ebben az alvó állapotban maradni, innen tovább kell lépni. A konkrét beruházásokról, amik a Duna-ágat érintik: az egyik, ami évek óta elkészült ez a Dél-Pesti szennyvíztisztító. Valóban évtizedeken keresztül az a borzalom történt meg, hogy tisztítatlanul ömlött a Duna-ágba a szennyvíz, több méteres iszapot lerakva és végig szennyezve ezt a csodálatos környezetet. Ez az állapot mára már megszűnt. Van még két fontos beruházás; a két zsilipnek, a Kvassay és a Tassi zsilip megújítása, illetve a parti sávnak a csatornázása. Szennyező anyagok kivezetése a parti sávból nevet viseli ez a projekt, amelyben Polgármester úrnak és Kreisz László úrnak, Taksony polgármesterének elévülhetetlen érdemei vannak, hogy egyáltalán ez a projekt elindult. Nem tudott volna ez a beruházás elindulni, ha az említett két polgármester úr nem fogja össze a 14 települést és nem történik meg az a szervező munka, hogy az emberek több, mint 66%-a az érintett területen ebbe be is lépjenek. Az Európai Unió kb. 3 évvel ezelőtt úgy döntött és akkor lett visszavonva a kotrás, a Magyar Kormány Európai Uniós nyomásra vonta ezt vissza, mert az volt az instrukció, hogy előbb épüljön meg a két zsilip, legyen meg a parti sáv csatornázása, épüljön meg a Dél-Pesti szennyvíztisztító és utána nézzük meg, hogy kell-e kotorni. Mi tudjuk, hogy kell.
Az ivóvízminőség javító pályázat a közelmúlt legnagyobb beruházása volt Áporkán; valóban pár évvel ezelőtt az EU-ban hoztak egy döntést az ivóvíz arzénszintjének csökkentéséről.
Az elmúlt időszakból szeretném kiemelni, hogy ez az épület is csodálatosan megújult és igazi községháza lett, ahová jólesik belépni és létrejött a közösségi tér is. Ez vidékfejlesztési pályázatból valósulhatott meg, amelyhez szeretnék gratulálni a képviselő-testületnek, az önkormányzatnak és a település lakosságának.
Szó esett még az adósságkonszolidációról is. Ha arról beszéltünk, hogy a nagy rendszereket át kell alakítani és az önkormányzati világot is, akkor egész egyszerűen nem lehetett úgy hagyni az önkormányzatokat. 2012. év végén, akkori határidővel döntött a kormány, hogy a kistelepülések adósságát, már ami banki hitel volt, azt teljes egészében átvállalta, majd 2013. nyarára született egy döntés, hogy a nagyobb települések adósságának 40-70%, majd később teljes egészében átvállalta az állam az adósságot. Ma úgy állunk, hogy a települési önkormányzatoknak ilyen módon nincs adóssága és van arra is garancia, hogy ne is adósodjanak el. Áporka megint csak dicséretet és egy nagy főhajtást érdemel, hiszen úgy tudtak gazdálkodni, úgy tudták működtetni a települést, hogy nem vettek fel hitelt és azt a kormányzat is érezte, hogy nemcsak Áporkát, hanem még azt a pár száz települést valamilyen módon csak jutalmazni kellene, hogy ők mindig felelősségteljesen gazdálkodtak. Akkor ki lett számolva egy főre vetítve, hogy mekkora volt az az adósság, amit átvállalt a Kormány, visszaszorozták a lakosságszámmal és egy olyan döntés született, hogy Áporka két részletben 40 millió forintot kap és felhasználhatja fejlesztésekre.
Meg tudom erősíteni Polgármester urat, hogy mindig harcos volt abban is, hogy amikor legelőször szó esett arról, hogy az Állam nagyobb feladatot vállal az oktatás világában és átveszi az általános iskoláknak a működtetését és akkor az első reflexiója az volt, és a tantestület több tagjának, hogy csak nehogy megszűnjön Áporkán az iskola. Hiszen az régen is így volt és a jövőben is így lesz, hogy ahol templom van és iskola, itt van jelen és van jövő is. Ez mindenképpen fontos dolog. Kell szólnom arról is egy mondatot, hogy hamarosan önkormányzati választások lesznek. Az idei önkormányzati választás egyik jelentősége az, hogy 5 évre fog szólni a mandátum.
Remélem, hogy itt az önkormányzat és Polgármester úr is tovább tudnak majd dolgozni, hiszen a beszámolóból hallhattuk tőle és tapasztalhattuk a mindennapi életben, hogy nagyon sok minden történt Áporkán. Olyan közösségi eseményekre is sor került és váltak hagyományokká amik, higgyék el, egy közösség életében, az áporkaiak identitásában egy fontos dolog. Ehhez gratulálok Polgármester úrnak, a képviselő-testületnek és köszönöm figyelmüket.

Dr. Kovács Tibor polgármester:
Köszönöm szépen Képviselő Úr. Mivel Képviselő urat várják egy másik rendezvényen is, ezért megkérdezném, hogy a jelenlévőknek van-e kérdése kimondottan Pánczél Károly képviselő úrhoz.

Bánfalvi Sándorné:
Tisztelt Képviselő úr! Nagyon örülök, hogy találkozunk és elmondhatjuk azt a sok éve húzódó dolgunkat, hogy az áporkai templom valamennyi templom közül, ami Magyarországon van, szerintem a legelhanyagoltabb. Én általában mindig nyomon követem a pályázatfigyelőn keresztül a pályázati lehetőségeket és nagyon örültem annak a felhívásnak, hogy keressünk olyan rossz állapotban lévő templomot, amit fel lehet újítani; és ekkor ért engem egy szomorú meglepetés, oda volt írva, hogy lehetőleg a határon túl. Így szólt a pályázat. Én láttam a határon túl a Balogh urat református lelkész egyenruhában; ebben a szép egyenruhában úgy el tudnám képzelni az áporkai templomban is, reméljük erre is sor kerül. Legyenek szívesek olyan pályázatot is kiírni, amibe beleférne az áporkai templom is, mert Magyarországon is van olyan templom, amit fel kellene újítani. Még egy dolgot szeretnék elmondani, hogy az emberek körében Áporkán felmerült és egyre erősebb az az igény, hogy kerékpárút vezessen Kiskunlacházára. Nagyon sokan átjárnak, az 51-es út veszélyes és nagyon kellene ez a kerékpárút. Szerte az országban számtalan helyen, hosszú-hosszú kilométereken keresztül vezetnek a kerékpárutak, véleményem szerint mi itt Pest megyében kicsit hátrányos helyzetben vagyunk ebből a szempontból is. Szomorúan fedeztem fel azt is, hogy az áporkai iskola nem lett pályázat útján felújítva, ugyanis a környékben majd minden iskola megszépült, a miénk pedig nem. A nyílászárók nagyon-nagyon rosszak. Nagyon sokan nem tudják azt, hogy ez az iskola a lakosság olyan aktív közreműködésével készült, ami példamutató lehetett volna az egész ország számára. Minden szülő dolgozott, szocialista nagyvállalatok segítettek, szóval nagyon-nagy összefogás volt. Kicsit neheztelem, hogy nem került felújításra és akkor most ebben a megosztásban kitől várhatjuk el azt, hogy ki fogják a nyílászárókat cserélni, amelyek nagyon-nagyon rossz állapotban vannak.

Pánczél Károly országgyűlési képviselő:
Tetszett említeni Pest megyét és milyen helyzetben vagyunk más megyékhez képest. Ez egy jogos felvetés abban a tekintetben, hogy a közép-magyarországi régió az Budapest és Pest megye. Budapest és a körülötte lévő agglomeráció olyan adóbevételt termel, amivel mi egy fejlett régió vagyunk. Ezért ide sokkal kevesebb forrás juthat, mint például Kelet-Magyarországra, és ebben sok minden benne van, akár kerékpárút fejlesztés is. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy Pest-megyének bizony vannak olyan részei, amelyek fejlesztésre szorulnának. Áporkánál és a környéknél vannak rosszabb helyzetben lévő települések is, gondolok itt például Nagykátára, vagy a megye északi részére. A polgármesterek is gyakran panaszkodnak arról, hogy itt valamit módosítani kellene és Budapestet kivenni ebből a régióból, mert rengeteg pályázat jelenik meg, amiből a közép-magyarországi régió ki van zárva. A kerékpárúttal kapcsolatosan nem merek ígéretet tenni; minden bizonnyal hasznos lenne, de ez egy nagyon hosszadalmas folyamat, tervezés, kisajátítás, stb. A megépítés a legegyszerűbb része a megvalósításnak. Az iskola felújításra való igény bejelentése már nem az önkormányzat dolga, hanem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gyűjti össze ezeket az igényeket. A templommal kapcsolatban teljesen igaza van, de ez a templom azért nem csúnya; ez egy szép templom csak romos és régi és minden bizonnyal a falu éke lenne, ha fel lenne újítva. Ne sajnáljuk a határon túliaktól, az elszakított magyaroktól az ottani templom felújításokat. Ígéret van arra, hogy a jelenlegi egyházi épületekre szánt források meg fognak tízszereződni a jövőben. A település és az egyház többször pályázott közösen, ahol az önkormányzat maximálisan támogatta az egyházat a pályázatok során.

Fonyódiné Samu Gabriella az Általános Iskola áporkai tagintézményének vezetője:
Nagy örömömre szolgál, hogy itt láthatom Önt Képviselő Úr, már csak azért is mert 2011-ben küldtünk Önnek egy levelet, azonban válasz nem érkezett. Tudom jól az egész történetet az állami átvétellel; nem esett jól nekünk ez a dolog, de megértettük.
Tudjuk azt is, hogy amennyire lehetséges az önkormányzat mellettünk áll. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, mert nagyon nagy mértékű a pedagógus hiány. Azért arra felhívnám a figyelmet, hogy az áporkai iskola kompetencia eredménye a Pest-megyei átlag felett van. Tudjuk jól, hogy azért maradhattunk fent, mert éppen hogy csak ütjük a létszámot, illetve egy-két osztályban a létszám nem adott, viszont annyi sajátos nevelési igényű gyermek jár az intézményben, akik az osztálylétszám számításának 2, illetve 3 főként számíthatók, hogy ez bizony megmentett bennünket. Azt az ígéretet kaptunk Tankerületi Igazgató Asszonytól, aki egyébként elismeri a munkánkat, hogyha olyan eredményeket tudunk felmutatni, mint a tavalyi évben, akkor ez az iskola meg fog maradni. A kérdésem az lenne, hogy hogyan lehetne azon segíteni, hogy az oktatás helyett versenyezni legyünk kénytelenek. Úgy érezzük, hogy azért tudunk életben maradni, mert hozzuk az első díjakat és a versenyeken való részvételeket és a pályázati eredményeket fel tudjuk mutatni. Kaphatunk-e arra ígéretet, hogy az esélyegyenlőség megvalósulhasson a kiskunlacházi és az áporkai között, mert egy kicsit úgy érzem, hogy valahol ott vagyunk a tankerület, a kiskunlacházi iskola és az önkormányzat között néha úgy érezve, hogy megtűrt személyként. Jó kapcsolatot ápolunk a kiskunlacházi iskolával, de egyre nagyobb erőfeszítést igényel az, hogy azokat az eredményeket továbbra is fel tudjuk mutatni, amelyeket elvár mindenki. Hiszen az iskolában tanítók létszáma a megengedett minimális alatt van. Megbízásos tanáraink is vannak, de ők a rendezvényeken, ügyeletben, tanórákon kívüli eseményeken nem tudnak nekünk segíteni. Az ablakokkal kapcsolatosan pedig nem csupán esztétikai kérdésről van ma már szó, hanem arról, hogy felmerült a Tankerületnél az is, hogy lezárhatják emiatt az iskolát. Én szorgalmasan töltöm ki az igényfelmérőket és küldöm a Tankerületnek, de eddig nem ez nem járt eredménnyel. Megköszönöm Képviselő úr segítségét, biztos vagyok abban, hogy figyel ránk és kérem, hogy a jövőben picit még jobban figyeljen ránk, ha lehet. Köszönöm szépen.

Pánczél Károly országgyűlési képviselő:
Tisztelt igazgató-helyettes asszony. Emlékszem a 2011-es levélre, arra már nem, hogy válaszoltam-e, de arra biztosan emlékszem, hogy Kiskunlacházán találkoztam Sáriné igazgató asszonnyal és beszéltem erről a problémáról. Szerintem nem feltétlenül azon múlik az áporkai iskola jövője, hogy önök hány első helyezést és milyen eredményeket produkálnak, szerintem az a legfontosabb, hogy a gyerekek mit kapnak. És ha ilyen jó eredmények születnek, az nyilván megerősíti azt, hogy Áporkán a jövőben is legyen az iskola. Azt gondolom, hogy ma az egyik legfontosabb dolog az iskola állagának a javítása. Köszönöm szépen, hogy a problémákat elmondta; elsősorban Tankerületi Igazgató Asszonynál az épülettel kapcsolatos ügyekben el fogok járni és további szép eredményeket kívánok Önöknek.

Dr. Kovács Tibor polgármester:
Megkérdezném, hogy Képviselő úrhoz van-e még kérdés.

Fehér Lóránt képviselő:
Nem akarom feltartani Képviselő urat, de hozzá és Mutsy úrhoz lenne kérdésem. Mivel nyakunkon van a választás, ezért tényleg nagyon sokat köszönhetünk a Bio-Funginak pénzben és támogatásban, viszont a lakókörnyezetemben – mindenki tudja, hogy hol lakom – kb. 500 méterre a Bio-Fungitól, büdös van. Nem tudom, hogy mit lehetne ez ellen tenni a biofiltereken kívül, mert szerintem az nem megoldás. Mert meg lehet szokni, de már nem csak a Tavasz utca, nem csak a Béke utca, nemcsak az áporkai lakosok, hanem most már a kiskunlacháziak is érzik és mindenki akik elhaladnak Áporka mellett. És halljuk ezt a biofiltert, hogy cserélik szorgalmasan, csak amikor büdös van az semmit sem ér. Kérdezem tehát, hogy mit lehetne ez ellen tenni, mert véleményem szerint az iskola mellett ez is fontos dolog, mert szerintem minden embernek az egészséges tiszta levegő alapvető dolgok. Lehet, hogy nem mérgező, természetesen, csak büdös. Tényleg nagyon hálásak vagyunk a cégnek, mert nagyon sok mindent kaptunk, az óvoda is, a falu is, csak mit lehet ez ellen tenni, hogy mégse legyen ennyire büdös.

Dr. Kovács Tibor polgármester:
Azt kérdezném Képviselő úrtól, hogy ebben van-e kompetenciája, segítségnyújtási lehetősége. A szakmai választ pedig majd a Bio-Fungi Kft. jelen lévő képviselője fogja megadni.

Pánczél Károly országgyűlési képviselő:
Köszönöm szépen a türelmüket és a kérdéseiket, de az az a téma, amihez én nem értek. A szaghatással kapcsolatban – azt gondolom – a cég képviselője tud majd választ adni, hogy milyen megoldások vannak. Azon túl, hogy az ember szeretne jó és tiszta levegőt és abban támogatni tudom Önöket, hogy a tiszta ez egy jogos igény, a megoldás tekintetében nem tudok válaszolni.
Köszönöm, hogy itt lehettem; Polgármester úrnak köszönöm a meghívást. Viszont látásra.

Dr. Kovács Tibor polgármester:
Képviselő úr természetesen Áporka életének minden apró részletét nem ismeri; már az is óriási dolog volt, hogy arra emlékezett, hogy a templom pályázathoz az áporkai önkormányzat a saját tartalékai terhére megígért egy előfinanszírozást, ha sikerül az egyháznak a pályázatot megnyernie. Sajnos a templomnak a felújítása az olyan nagyságrendű összeg, amely nagyon-nagyon meghaladná az önkormányzat anyagi lehetőségeit. Elhangzott egy felvetés a kerékpárúttal kapcsolatban. Ezelőtt 4 esztendővel volt egy olyan pályázat, amely nyertessége esetén Ráckeve, Kiskunlacháza és Áporka lett volna összekötve egy kerékpár úttal. Ennek el is készültek a tervei. Ezt a tevékenységet Ráckeve Város Önkormányzatának Műszaki Osztálya koordinálta. A pályázatban viszont akkor kitétel volt, hogy két számjegyű utak mellé építendő kerékpárútra nem lehet pályázni. Akkor kértem Pánczél Károly képviselő urat, hogy legyen szíves oda hatni, hogy a következő évben is írják ki ezt a pályázatot az említett kitétel nélkül. A pályázat újbóli kiírása a következő évben megtörtént, de közben Kiskunlacháza kilépett a projektből. Ennek a pályázatnak az önereje 10 % lett volna és Áporka a saját részéről a Kiskunlacháza-Áporka közigazgatási határig vállalta a kb. 10 millió forintos nagyságrendű önrészt, ám Kiskunlacháza úgy nyilatkozott, hogy ők nem tudják vállalni a rájuk eső – nyilván nagyságrendekkel nagyobb – összeget. Ez kb. 4 éve volt, azóta új pályázat nem került kiírásra. Merem remélni, hogy ez a jövőben változni fog. A másik az iskola épületének a felújítása. Az önkormányzat, amikor még intézményfenntartó volt, készíttetett egy nagyívű felújítási tervet, amelyben még egy tornacsarnokkal való bővítés is szerepelt. Sajnálatos módon, amikor a korszerűsítés egyik elemét meg lehetett volna valósítani, Áporka nem volt önálló intézményfenntartó, hanem Kiskunlacháza gesztorsága alatti Társulásban működött. Ahhoz, hogy ezt a pályázatot beadhassuk először Kiskunlacháza Önkormányzatának Pénzügyi Bizottsága, majd a Nagyközségi Képviselő Testület állásfoglalása lett volna szükséges. A Bizottság azonban több mint egy hónapig késlekedett, majd érdemi válasz nélkül hagyta kérésünket. Amíg az aktatologatás tartott Lacházán, a pályázatot visszavonták, mert a források elfogytak. Az események megismétlődni látszanak. Az Önkormányzat minden évben kérte a korszerűsítési tervek meghosszabbítását. Idén kaptuk meg az utolsó meghosszabbítást, azzal, hogy ez az utolsó. Innentől kezdve a terv érvényessége lejár. Most még van egy éve megkezdeni az intézményfenntartónak a tervben foglaltakat. Erről azonnal értesítettem Tankerületi Igazgató Asszonyt és kértem legyen szíves ez ügyben eljárni. Válasz erre a levelemre sem érkezett. Annyit tudok mondani, hogy a mi lelkiismeretünk tiszta és az önkormányzat eddig is és ezután is mindent megtesz, amit tud az iskola érdekében.

3./ Meghívott vendégek beszámolója, hozzájuk intézhető kérdések

Dr. Kovács Tibor polgármester:
Meghívott vendégeink közül a Pest Megyei Kormányhivatal Ráckevei Járási Hivatal részéről dr. Tenke Edit hivatalvezető-helyettes asszonyt kérdezem, hogy kíván-e tájékoztatást adni a hivatal munkájáról.

dr. Tenke Edit hivatalvezető-helyettes asszony:
Nagyon sok minden történt a közigazgatásban az elmúlt időszakban, ahogyan azt már Jegyző úr elmondta. Sok feladat átkerült a járásokhoz. Nagyon sok a szabálysértési és gyámhatósági ügy. Tehát sok gond van. Úgy gondolom, hogy az önkormányzattal való együttműködésünk nagyon  jónak mondható. Ha kérdés van szívesen válaszolok. Ha nincs, akkor pedig elköszönnék a jelenlévőktől.

Dr. Kovács Tibor polgármester:
Megkérdezem, van-e kérdés hivatalvezető-helyettes asszonyhoz. Ha nincs, akkor megköszönöm, hogy részt vett az ülésünkön. Viszontlátásra.

Dr. Kovács Tibor polgármester:
Szintén meghívott vendégeink közül a Kiskunlacháza-Áporka Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálati Társulás vezetőjét Horákné Kaczur Tímeát kérem meg, hogy néhány mondatban ismertesse az intézmény munkáját.

Horákné Kaczur Tímea intézményvezető asszony:
Polgármester úr, ha megengedi, akkor Földi István szakmai vezető mondana pár szót, aki Áporkán a kapcsolattartó.

Földi István szakmai vezető:
Intézményünk 2006 óta működik társulásos formában Áporkával. Négy szakfeladatot látunk el; gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítés, házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés. Nagyon jó a kapcsolatunk az áporkai intézményekkel, heti szinten tartjuk a kapcsolatot. Jelenleg a gyermekjóléti ellátás keretében 3 családdal van kapcsolatunk. Családsegítő szolgáltatásban 5 család részesül, amely önkéntes alapon működik. A házi szociális gondozásban jelenleg 4 idős ember részesül heti két alkalommal. Szociális étkeztetésben pedig 3 fő részesül. Azt tapasztaljuk, hogy az önkormányzat – lehetőségeihez mérten - mindig támogatta a Szolgálatunkat. Az idei évben egy nyomtatót kaptunk, mely nagy segítséget jelent az ügyintézéshez, illetve a Szolgálat rendelkezésére bocsátott helyiség is felújításra került, melyeket ezúton is köszönünk.

Dr. Kovács Tibor polgármester:
Megkérdezem, van-e kérdés.  Ha nincs, akkor következő vendégünket Fonyódiné Samu Gabriella igazgató helyettes asszonyt a Kiskunlacháza-Áporka Általános Iskolája és EGYMI képviseletében kérem meg, hogy ha kívánja egészítse ki a megküldött szakmai beszámolójukat.

    Fonyódiné Samu Gabriella igazgató helyettes:                               
Az elmúlt tanévben 111 fővel indultunk, ez a tanév végére 108 főre csökkent. Ennek oka a tagintézmények közötti vándorlás, Magyarország elhagyása, illetve néhány esetben a ceglédi képességvizsgáló bizottság döntése értelmében kellett két gyermeknek távoznia másik intézménybe. 2013-ban bevezetésre került az egész napos iskola, ami azt jelenti, hogy délután 5 óráig biztosítanunk kell a gyerekek számára a foglalkozásokat. Ez tulajdonképpen a mi iskolánkban változást nem hozott, mert ezeket a foglalkozásokat mindig is biztosítottuk a gyerekeknek. Számtalan szakkör működik az iskolában, amelyek népszerűek a gyerekek körében. Nagyon fontosnak tartom, hogy a nyolcadikosok közül mindenki felvételt nyert középfokú intézménybe, mindenki továbbtanult. Nagyon fontosnak tartom, hogy tudjanak az áporkai lakosok arról is, hogy technikai téren sok problémával küzdünk; például 2013 óta nem kaptunk festékpatront a fénymásolóba, nem olyan régen az Önkormányzat segített ki bennünket, amelyet ezúton is köszönök. Nem kaptunk például a tankönyvekből tanári példányt, amely elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a kollégák fel tudjanak készülni az órákra. Ezt azért tartom fontosnak elmondani, mert mi szégyelljük magunkat akkor, amikor olyan helyzetbe kerülünk, hogy nem tudunk fénymásolni, vagy esetleg valamit kinyomtatni. A másik nagy probléma a szülőkkel való kapcsolattartás, ugyanis május óta nincs az iskolának telefonja. Ami azt jelenti, hogy a saját telefonomat használom e célból. Azt kell, hogy mondjam, hogy a dologi feltételek szűkebben adottak 2013 óta, de azért gondolom, hogy ezek a dolgok nem csak a mi iskolánkban jelentenek problémát, megjegyzem, hogy az önkormányzat fenntartása alatt ilyen problémáink nem voltak.  Reméljük, hogy ez csak átmeneti állapot. Számtalan versenyen sikeresek az iskolába járó gyerekek. Nagyban segíti a munkánkat Beregszászi Marianne tiszteletes asszony, aki a tavalyi évben kapcsolódott be a tantestület munkájába. Ezúton is köszönöm neki a sok segítséget. Hálásan fogadjuk a képviselők felajánlásait, azokat is köszönjük. Nagyon sok segítséget kapunk Alpolgármester úrtól és Rácz Róberttől is. Úgy gondolom, hogy Áporkán az önkormányzat és az iskola között jó a kapcsolat. Jó a kapcsolatunk a többi tagintézményünkkel is, segítjük egymás munkáját. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a közmunka program keretében iskolánkban is dolgozhat két áporkai lakos. Áporkán az oktatás folyik, úgy gondolom, hogy színvonalasan. Köszönjük a múltbeli és jövőbeni támogatásukat. Köszönöm, hogy meghallgattak.

Dr. Kovács Tibor polgármester:
Köszönjük szépen. A telefonnal kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a képviselő-testülettől fogok kérni felhatalmazást arra, hogy az önkormányzat csomagját egy vonallal bővítsük az iskola számára és amennyiben a testület hozzájárul, akkor ennek a költségét egy keretösszegig az önkormányzat vállalja. Amiben tudunk, segítünk; amiben pedig nem, abban őszinték vagyunk. Tehát több tízmilliós nagyságrendű nyílászáró cserét, épület-felújítást az önkormányzat nem tud vállalni.

Lócskai István a Vertikál Zrt., Kunépszolg Kft.:
Igazgató helyettes asszonytól kérdezném, hogy Önöknél az iskolában van szelektív hulladékgyűjtés?

    Fonyódiné Samu Gabriella igazgató helyettes:   
A tavalyi évben megpályáztuk az öko-iskola programot és az előkészítő munka a tavalyi teljes tanévet igénybe vette. Ennek legfőbb eleme a szelektív hulladékgyűjtés. Felvettük a kapcsolatot a kiskunlacházi TESCO-val, illetve a budapesti központjukkal folytattam levelezést és májusban az volt az utolsó kommunikációs pont, hogy rendelkezésünkre bocsátanak belső szelektív hulladékgyűjtő edényeket. Ennek mi nagyon örültünk, csak május óta valahogy nem történt semmi. Egyébként használjuk a közösségi háznál lévő szelektív gyűjtőket, illetve több éven keresztül volt papírgyűjtés, vasgyűjtés, kupakgyűjtés, pet palack gyűjtés.

Lócskai István, Vertikál Közszolgáltató Nonprofit Zrt.:
A Vertikál Zrt. rendszeresen szervez tavasszal és ősszel papírgyűjtést, ahol felvásárolja az összegyűjtött szelektív csomagolóanyagot, illetve folyamatosan felvásárolja a díjmentesen kihelyezett gyűjtőedények tartalmát, amely pet palack, papír, alumínium doboz. Van továbbá gyűjtőjáratunk a szelektív gyűjtőszigetek miatt és ehhez kapcsolva elszállítjuk az intézményekből a megtelt edényzetek tartalmát és kifizetjük; gyakorlatilag az ebből befolyó összeg az iskolánál jelentkezhet. Ha gondolja igazgató-helyettes asszony a későbbiekben vegyük fel a kapcsolatot ezzel kapcsolatban.

    Fonyódiné Samu Gabriella igazgató helyettes:   
Köszönöm. Élni fogunk a lehetőséggel.

Dr. Kovács Tibor polgármester:
Az óvoda következik a sorban. A Kiskunlacháza-Áporka Óvodai Társulás részéről Ribinszki Szilvia óvodavezető helyettes asszony lesz a segítségünkre a beszámolójukkal kapcsolatban. 

Ribinszki Szilvia óvodavezető helyettes:
A személyi ellátottságról szólnék röviden. Két évig nem feleltünk meg a kívánalmaknak, de az idei évtől négy óvodapedagógus, két végzett dajka és egy konyhai alkalmazott látja el a feladatokat. A gyermeklétszám növekvő tendenciát mutat. Az idén 54 óvodásunk van. 10 gyermeket hoznak át Majosházáról, 1 gyermeket Kiskunlacházáról és 1 gyermeket pedig Dömsödről. Ami nagy örömünkre szolgált, hogy a nyáron részleges felújítás zajlott az óvodában és szeretném megköszönni az önkormányzat támogatás, nagyban hozzájárultak a felújításhoz. Szeretném még megköszönni Mészáros Károly alpolgármester úr munkáját, rá mindig számíthatunk. Köszönjük továbbá a képviselői felajánlásokat is. A kérdésekre természetesen szívesen válaszolok.

Dr. Kovács Tibor polgármester:
Megkérdezem, van-e kérdés.  Ha nincs, akkor következő vendégünket az Áporkai Református Egyházközség és az Áporkáért Egymásért Másokért Alapítvány képviseletében Beregszászi Marianne nagytiszteletű asszonyt kérdezem, hogy szeretne-e szólni a jelenlévőkhöz, akár a temetőfenntartó Szomorúfűz Bt. nevében is.

Beregszászi Marianne tiszteletes asszony:
Nagyon köszönöm a lehetőséget, hogy szólhatok. De úgy gondolom, hogy vannak olyan  meghívott vendégek, akik messzebbről jöttek. Szeretném felajánlani, hogy előbb őket hallgassuk meg.

Dr. Kovács Tibor polgármester:
Ebben az esetben a Ráckevei Rendőrkapitányság részéről köszöntöm Dr. Öveges Kristóf r. alezredes kapitányságvezető urat. Kérdezem, hogy szeretné-e a beszámolóját ismertetni, kiegészíteni.   

Dr. Öveges Kristóf r. alezredes kapitányságvezető:
Köszönöm szépen. A beszámolót nem szeretném ismertetni, az megtekinthető a hivatalban, ha valaki érdeklődést mutat ez iránt. Egy dolgot emelnék ki azért Áporkával kapcsolatban; a térfigyelő rendszer kiépítésére mutatkozó igényt, melyet mi is támogatunk. Azt látni kell, hogy egy második fázisos térfigyelő rendszer megvalósítása van az országban. Az első volt, amikor az önkormányzatok saját erőből építették ki a rendszereket. Így működik Kiskunlacházán és Ráckevén térfigyelő rendszer. A második hullámban állami pályázaton lehet erre pénzösszegeket nyerni. Ebben most Dunavarsány és Dömsöd nyertek. Abban a támogatásomat felajánlom, hogy Áporka pályázatát mi is támogatjuk. Egy adat; tavaly 26 bűncselekmény volt Áporkán, azt megelőző évben 36. Ez a csökkenés mindenképpen kedvező. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy ez a szám minél kevesebb legyen. Ha kérdés van, szívesen válaszolok.

Beregszászi Marianne tiszteletes asszony:
Az 51-es úttal kapcsolatban lenne kérdésem. A rendőrség részéről van-e valami segítség abban, hogy ez az áldatlan állapot, ami a falu két bekötő útjánál és a között van, javuljon. Mit lehet tenni?

Dr. Öveges Kristóf r. alezredes kapitányságvezető:
Mi két dolgot tudunk tenni; betartatjuk azokat a szabályokat, amelyeket a KRESZ és a sebességkorlátozó táblák előírnak és rendszeres sebességmérést végzünk ezen a szakaszon, illetve az ittasság ellenőrzésére is nagy hangsúlyt fektetünk.

Dr. Kovács Tibor polgármester:
Megkérdezem, van-e egyéb kérdés. Ha nincs, akkor a Budapesti Rendőr-főkapitányság Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság részéről van-e felszólalásra igény?

Kaposi Zoltán főtörzszászlós:
Üdvözlök mindenkit. Amit tudni kell a munkánkról; Budapesttől Tassig tart a szakaszunk, amely közel 58 fkm és négyen látunk el itt szolgálatot. A kis létszám ellenére úgy vélem, hogy hatékony munkát tudunk végezni. A vízen is előfordul gyorshajtás, erre traffipax akciókat szervezünk mi is. Balesetek és vízbe fulladások tekintetében a Ráckevei-Duna-ág szerencsésnek mondható, nagyon ritkán fordulnak elő ilyen esetek. Felhívnám a figyelmet arra, hogy vízi polgárőrség is megalakulhat, amelyre egyre több példa van. Ez azért jó, mert az ott lévő ingatlanokat, házakat ugyan úgy védhetik a vízről, mert jellemző, hogy a betöréses lopások esetén a víz felől érkeznek az elkövetők. Ilyenkor a vízi polgárőrség nagy segítség tud lenni. Szívesen tartunk továbbá oktatást iskolákban is a gyermekek számára.

Dr. Kovács Tibor polgármester:
Megkérdezem, van-e kérdés.

Ribinszki Szilvia óvodavezető helyettes:
Óvodákban nem szoktak ilyen foglalkozásokat tartani?

Kaposi Zoltán főtörzszászlós:
Óvodák esetében az a bevett gyakorlat, hogy gyermeknapon kivisszük a gyerekeket a vízpartra és ott ismerkedhetnek a munkánkkal.

Dr. Kovács Tibor polgármester:
Megköszönöm főtörzszászlós úr tájékoztatását. A Ráckevei Önkéntes Tűzoltóság részéről Kirchner Istvánt kérem fel, hogy néhány szóban adjon tájékoztatást.

Ráckevei Önkéntes Tűzoltóság Kirchner István:
Tűzoltóságunk 9 településen végez mentő-tűzvédelmi feladatokat. Áporka község jó helyzetben van, kevés esetben kell vonulnunk Áporkára, akkor is jellemzően az 51-es főúton történt balesetek miatt. Tűzoltóságunk az állami normatívából, valamint az önkormányzatok támogatásából fedezi működését.

Dr. Kovács Tibor polgármester:
Menet közben vetődött fel a Bio-Fungi Kft-t érintő kérdés Fehér Lóránt képviselő úr részéről. Kérem a cég képviselőjét válaszoljon a feltett kérdésre.

Bio-Fungi Kft. Jenei István üzletág-vezető:
Folyamatosan felmerül a szaghatás kérdések. Mi megértjük ezeket a gondokat, de mi is sok gonddal küszködünk. Küszködünk a gazdasági válsággal; azzal hogy hogyan fogjuk eltartani a nálunk dolgozó embereket és családjukat; küszködünk azért, hogy a Bio-Fungi Kft. életben maradjon és minél jobb munkát tudjunk végezni és ehhez tartozik a szaghatás is. A Kft. nagyon sok pénzt fordít erre és folyamatosan keresi a megoldásokat. Úgy vélem, hogy jóval kevesebbszer érezhető, mint régebben és nagyon sokat számít a bio-filter. A tulajdonosok nevében azt tudom megígérni, hogy továbbra is megteszünk mindent a szaghatás csökkentéséért.

Dr. Kovács Tibor polgármester:
Valóban a Bio-Fungi részéről és Mutsy úr részéről tapasztalható a maximális együttműködés. Azonban a szaghatás valós. Ennek következtében Áporka déli részén az ingatlanok értéke jelentősen csökkent és a telkek eladhatatlanok. Elismerve azt, hogy eddig is nagyon sokat tettek azért, hogy a helyzet javuljon, de megjegyezve, hogy nem eleget. Mert aki nem tud kedvezőtlen széljárásnál egy nyári napon nyitott ablaknál aludni, annak minden igyekezet kevés.

Beregszászi Marianne tiszteletes asszony:
Lehetne egy olyan telefonvonalat üzemeltetni, ahol rögtön lehetne jelezni a szaghatást, így ez talán Önöknek is segítség lenne.

Bio-Fungi Kft. Jenei István üzletág-vezető:
Köszönöm a javaslatot. Fogom továbbítani a tulajdonosok felé. Valóban ha azonnal jelzik a lakosok, amikor érzik a szagot, akkor mi is rögtön meg tudnánk vizsgálni, hogy milyen technológiai folyamat zajlik éppen, ami esetleg okozhatja a jelenséget.

Tájnel Gábor képviselő:
Két kérdésem lenne. Az egyik, hogy minek köszönhető az, hogy a szaghatás általában hétvégén jelentkezik? Van-e összefüggés a technológiával, kitárolás, betárolás? A másik, hogy úgy hírlik, hogy kapacitásbővítést terveznek, ennek van-e valóságalapja?

Bio-Fungi Kft. Jenei István üzletág-vezető:
A kapacitásbővítés lényegében azt jelenti, hogy a területen az engedélyezett maximális lehetőségek ki lesznek használva. Van egy rész, ahol az alapanyagot megtermeljük, aminek a lényege nem fog változni, csak a technológiában lesz olyan, hogy eddig termelőnél történt meg az átszövetési folyamat, ezentúl ez itt történik a telepen. Ezért kell, hogy több helyiségünk legyen, mert tovább lesz ugyanazon a helyen bent az anyag. A komposzt előállítása és mennyisége nem változik. Nagyobb mennyiséget itt ezen a telepen már nem lehet előállítani. A hétvégi szaghatás okának pedig utána fogok nézni. Meg kell nézni, hogy milyen technológiai fázisok vannak hétvégén.

Fonyódiné Samu Gabriella:
Ha megengedi én most lakosként és nem intézményvezetőként tenném fel a kérdésem. Ami engem sokkal jobban aggaszt, mint ez a szaghatás, hogy ha tömegesen jelentkeznek olyan tünetek, hogy torokszárazság, torokkaparás, orrfolyás, allergiás tünetek egy közeli környezetben, ugyanakkor amikor ez a szaghatás van több családtagnak és több szomszédnak, akkor már egy kicsit ijedt vagyok. Történt-e ilyen irányú vizsgálat és lehet-e tudni az eredményét.

Bio-Fungi Kft. Jenei István üzletág-vezető:
Ehhez nem tudok hozzászólni. Továbbítani fogom a kérdést a kollégáknak. Én több, mint 15 évet dolgoztam komposztüzemben és gombatermesztőként is és el lehet mondani, hogy nekem elég sok kapcsolatom volt ezekkel a szagokkal. Amit a szakirodalomban olvasni lehet a gombaspórákról, az kifejezetten a laska gomba spórájára vonatkozik, a csiperke gombával kapcsolatosan semmi ilyen nemű dolgot nem lehet olvasni. A laskagomba spórája, az aki erre érzékeny, okozhat problémát. De itt az áporkai telepen laskagomba termesztés nem folyik.

Dr. Kovács Tibor polgármester:
Van egy speciális szabály az önkormányzati törvényben a közmeghallgatásokra nézve, hogy azokra a kérdésekre, amelyekre nem tudunk helyben válaszolni, 30 napon belül írásban fog választ kapni a kérdező. Van-e más kérdés. Amennyiben nincs, megköszönöm Jenei úrnak a részvételt.
Még egy területről nem esett szó és ez a folyékony hulladék szállítás és az ivóvíz ellátás. Mint ismeretes Áporka községnek az önálló ivóvíz ellátó tevékenysége, szintén a törvény erejénél fogva meg kellett, hogy szűnjön. A hálózatot és a kutakat át kellett adni üzemeltetésre megfelelő lakosságszám egyenértékkel rendelkező szolgáltató számára. Körünkben üdvözölhetjük a Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt. képviseletében Istenes Attila üzemigazgató urat.

Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt. képviseletében Istenes Attila üzemigazgató:
Az utóbbi évek törvényi változásai miatt a területen üzemeltető vállalat is átalakult és a DTV Zrt., mint előző üzemeltető, mivel nem tudta teljesíteni a törvényben előírt különböző feltételeket, nem volt meg a felhasználói egyenérték száma, közös megegyezéssel elváltak egymástól a Társulás és a DTV Zrt. és az üzemeltetést egy vagyonkezelői szerződés keretén belül átadta a DPMV Zrt.-nek. A DPMV Zrt. nem csak a meglévő települések szennyvizeit, hanem az ÖKOVÍZ által átvett viziközműveket is üzemelteti. Olyan szempontból pozitív hatás érzékelhető a területen, hogy jelentősen megnövekedett az az eszköz és ember állomány, aki ezen a területen dolgozik. Az ügyfélszolgálatok száma is növekedett. Az elmúlt években az egész területen megpróbáltunk olyan módosításokat létrehozni, hogy minden fogyasztónak a megelégedésére szolgáljon.

Dr. Kovács Tibor polgármester:
Szeretném megkérni Tiszteletes Asszonyt, hogy mondjon pár szót az egyház és az alapítvány munkájáról.

Beregszászi Marianne tiszteletes asszony:
Köszönöm, hogy az egyház életéről egy pár szót mondhatok. Szó volt a templom renoválásáról. Nagyon sok az embernek a megdöbbenésére az utóbbi időben azt szoktam mondani, hogy én ezzel most nem foglalkozom. Azért nem foglalkozom, mert az idén összeszámoltam, hogy amióta Áporkán vagyok, a gyülekezetből hányan mentek el. 20 év alatt 295 ember távozott tőlünk. Gyakorlatilag az a gyülekezet, amelyik engem ide meghívott lelkésznek, annak a gyülekezetnek már csak nyomokban vannak tagjai és nagyon kevesen járnak templomba. Azt gondolom, hogy régen sem az állam építette és renoválta a templomot, vannak erről feljegyzéseink. A 30-as években volt az utolsó nagy renoválás, a falu összefogott és renoválta a templomot és a 30-as években sem éltek az emberek jobb anyagi körülmények között, mint ma. Én azért imádkozom, hogy annyian járjanak templomba, mint a 30-as években és akkor pár év alatt megoldható lenne a renoválás. Én azért nagyon sokat teszek, hogy minél többen járjanak templomba, bár tudom, hogy mindenkinek megvan a saját maga problémája. Tudom, hogy mindenki a megélhetésért küzd; tudom, hogy kevesen vagyunk; úgy próbálom megoldani, hogy az emberek minél közelebb kerüljenek a gyülekezethez, hogy nagy hangsúlyt fektetek a gyermekek hitbeli nevelésére az óvodában és az iskolában egyaránt. Sajnos abban a pillanatban, amikor a gyerekek kikerülnek az általános iskolából az egyházzal való kapcsolatuk egy időre megszűnik. Van aki nagyon hamar visszatalál az egyházhoz, van aki nagyon sokára. Azért, hogy a gyerekekkel és a családokkal megfelelően tudjak foglalkozni, azért az utóbbi időben nagyon sokat teszek, rengeteg képzésen veszek részt. Úgy érzem, hogy Áporka teljes lakosságának lelkipásztora vagyok, bárki fordulhat hozzám bizalommal.

Dr. Kovács Tibor polgármester:
Már csak a Vertikál Kft. képviselőjének nem volt lehetősége arra, hogy az általa képviselt cég tevékenységéről szóljon.

Lócskai István, Vertikál Zrt., Kunépszolg Kft.:
A Vertikál Zrt. jelenleg több, mint egymillió embernek szolgáltat Esztergomtól Csongrádig. A Kunépszolg Kft. a Vertikál Zrt. alvállalkozójaként látja el Áporkán is a hulladékszállítást heti szinten. Változások január 1-től lesznek; elindul a házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetése, ami havi egy alkalommal fog történni. Rendszeres lesz a zöldhulladék gyűjtése, illetve a lomtalanítás házhoz menő bevezetésére is sor fog kerülni.

Ribinszki Lajos képviselő:
A hulladékszállítás rendjével kapcsolatban tennék fel kérdést. Áporkán eddig hozzászoktunk, hogy a hétfői napon, akár ünnepnap, akár nem, megtörtént a hulladékszállítás. Ez változik-e a jövőben?

Lócskai István, Vertikál Zrt., Kunépszolg Kft.:
Az ünnepi hétfői szállításokkal kapcsolatban; két olyan hétfő van, a január 1. – amennyiben hétfőre esik – és húsvét hétfő, amikor az előtte lévő szombaton végezzük a szolgáltatást; erről a lakosságot tájékoztatjuk. Minden más ünnepnapon azon a napon van a szállítás, amikorra esik a járat.

4./ Közérdekű kérdések és javaslatok megtétele a lakosság részéről

Dr. Kovács Tibor polgármester:
Most térnék át arra, hogy van-e a megjelenteknek egyéb kérdésük.

Bánfalvi Sándorné:
Úgy látszik, hogy én vagyok az aki, hiányolom az újságot. Mert ugye volt, amikor volt tv-közvetítés. Milyen jó lett volna, ha ilyen információhoz hozzájuthatnak azok is, akik nem jöttek el. Az, hogy év elején kiadásra kerül egy gyűjtemény, és év végén is egy, ez rosszabb, mintha nem is lenne. Szerintem előre kell az információkat kijuttatni és ha van egy határozat, vagy döntés tudja meg időben az állampolgár. Én például nagyon szívesen vettem volna, ha a járdaépítés tervét látjuk. Mert én most azon morfondíroztam magamban, hogy az templom és a parókia melletti épületet el akarják adni, az egy magánház előtt lesz az a kiépített járda; sokkal célszerűbb lett volna az iskola oldalán megvalósítani és akkor már ott szemben lett volna, mert az egy magánház előtt lesz előbb-utóbb. Kérném szépen azt, hogy rendszeresen osszák meg az információkat az emberekkel, vonják bele a döntésbe. Ma sem értjük, hogy kerültünk Apajhoz, küzdöttek-e érte, vagy sem. Nem értékelhető a polgármester és a testület munkája, mert nem tudjuk, hogy volt-e valami e mögött. Szóval ezt az információ-mentességet a lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetni.
Dr. Kovács Tibor polgármester:
Korábban negyedévente tudott megjelenni a Hírzáporka, köszönhetően annak, hogy volt egy közművelődési dolgozónk, akinek ez a feladatai közé tartozott. Hogy hogyan, hogyan nem az összes közművelődési dolgozó elmenekült Áporkáról. Tehát ilyen segítségre nem tudunk támaszkodni már nagyon rég óta. Egészen a legutóbbi időig nem tudtunk találni olyan személyt, aki fel tudta volna vállalni ennek az újságnak a szerkesztésével járó feladatokat. Különös véletlen, hogy végre sikerült találni valakit, aki úgy tűnik kellő lelkesedéssel és ambícióval rendelkezik ebben a szerkesztői munkakörben.
Önnek tulajdonképpen igaza van a tájékozódás magasabb szintű igénye tekintetében, csak azt kell látni, hogy ha negyedévente meg fog jelenni az újság, az sem elégíti ki azt a 21. századi tájékozódási igényt, hogy naprakész tudjon lenni a döntésekben.
A járdaépítéssel kapcsolatban egy kb. egy éves előkészítő munka történt, többször volt a testület napirendjén, beszerzési eljárások kerültek lebonyolításra. Minden dokumentum megtekinthető a hivatalban. A járda döntően magántulajdonú házak előtt épül meg. Nagyon kevés az az intézményi terület, ami a település birtokában van. Tehát ez egy természetes dolog, hogy magántulajdonú ingatlanok előtt épülnek a járdák. Már korábban is jeleztem, hogy ha folytatásra kerül a járda megépítése – és gondolom, hogy a következő testület is így dönt – akkor a temető domb miatt át kell térni a Petőfi Sándor utca páros oldalára és ott kell tovább folytatni a Béke utcáig.

Bánfalvi Sándorné:
Ellenkező a felfogásunk, mert nem ide kell Áporka népének felvonulni megnézni a rajzokat, hanem innen kell kiküldeni mindenkinek, hogy megismerje. Ez egy alapvető felfogás a részemről. A másik az, hogy remélem, hogy nem fogják folytatni a járdát a Petőfi utcában, ugyanis vannak olyan utcák, ahol nagyobb szükség van rá. A másik dolog, hogy a temetőnél az pont egy krízises útszakasz a faluban, ahol mennek haza a gyerekek és bizony a járdára kimondottan szükség lenne. Lehet, hogy nem ilyen csicsásra, de szükség lenne rá.

Dr. Kovács Tibor polgármester:
A képviselő-testület hozott egy döntést; ennek a lényege az volt, hogy most már szocreál járdákat ne hozzunk létre. Mert szocreál járda szintjén ez a járda is jó volt; ugyan nem lehetett rajta végigtolni egy babakocsit, de alapvetően nem volt saras, voltak lerakva betonkockák, járólapok, el lehetett rajta menni. A testület dönthetett volna úgy is, hogy mindenhol megvalósítja egy ütemben ezt a színvonalat, mindenhol lerak betonkockákat és akkor mindenhol ugyanazt az alacsony színvonalat tudtuk volna realizálni az egyenlőség jegyében. A testület azonban másképpen döntött. Ez a testület így döntött. Ha egy másik testület úgy fog dönteni, hogy a következő 20 millió forintból a lehető legolcsóbb megoldással az összes utcánkon épít valamiféle járdát, akkor a következő testületnek az lesz a döntése. Tehát én ebből a székből, erről a helyről, a Testület döntését képviselve mást mondani nem tudok és kérem a megértését. Általában az emberek örülnek annak, ha valami szépül a településen; hát nem vagyunk egyformák. Azért egy dolgot le kell szögezni; a temetőnél fizikailag lehetetlen tovább építeni a járdát, mert ott óriási földmunkára és támfalra lenne szükség, ha ezen a nyomvonalon szeretnénk tovább menni. Ki kell menni és meg kell nézni, hogy a temető mellett építhető-e tovább járda, vagy sem. Van-e egyéb kérdés, észrevétel. Ilyet nem látok. Polgármester úr megköszönte a megjelenteknek az aktív részvételt és bezárta a közmeghallgatást.

JEGYZŐKÖNYV

 

Készült:Áporka Községi Önkormányzat hivatalos helyiségében 2014. szeptember 5-én megtartott képviselő-testületi ülésről, mely egyben közmeghallgatás.

 

Jelen van: Dr. Kovács Tibor polgármester

Mészáros Károly alpolgármester

Fehér Lóránt képviselő (18.30 órakor érkezett)

Ribinszki Lajos képviselő

Dr. Takács György képviselő

Tájnel Gábor képviselő (19.15 órakor érkezett)

dr. Barcsai Antal jegyző

Szabó Ildikó előadó

Hiányzik: Nagy Zoltán képviselő

 

Meghívottak:Pánczél Károly országgyűlési képviselő; Pest Megyei Kormányhivatal Ráckevei Járási Hivatal vezetője; Kiskunlacháza-Áporka Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője; Kiskunlacháza-Áporka Társulás Általános Iskolája és EGYMI igazgatója; KIK tankerületi igazgatója; Kiskunlacháza-Áporka Óvodai Társulás vezetője; Szomorúfűz Bt. vezetője; Áporkai Református Egyházközség és Áporkáért Egymásért Másokért Alapítvány vezetője; Közalapítvány Áporka Községért Alapítvány kuratóriumának elnöke; Ráckeve Önkormányzati Tűzoltóság vezetője; Ráckevei Rendőrkapitányság vezetője; Budapesti Rendőr-főkapitányság Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője; Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője; Magyar Közút Nonprofit Zrt. Közép-Magyarországi Területi Főmérnökségének vezetője; Háziorvos; Védőnő; Volánbusz Zrt. forgalmi üzemvezetője; Bio-Fungi Kft. ügyvezetője; Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatója, üzemigazgatója; Áporkai Ivóvíz Kft. ügyvezetője; BIZTEK Munkabiztonsági és Tűzvédelmi Tanácsadó Kft. munka és tűzvédelmi felelőse; EL-SZÁM Ellenőrző és Számviteli Szolgáltató Kft.-belső ellenőr; Vertikál Közszolgáltató Nonprofit Zrt. vezetője; Kunépszolg Kft. vezetője; Áporkai Polgári Őrség Egyesület elnöke. Meghívottak részt vettek a jelenléti ív szerint.

 

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves áporkaiak! Sok szeretettel és nagy tisztelettel köszöntöm Önöket. Nagy öröm számunkra, hogy megjelent körünkben Pánczél Károly országgyűlési képviselő úr, valamint a Járási Hivatal vezetője képviseletében dr. Tenke Edit hivatalvezető-helyettes asszony. A képviselő-testület nevében szintén nagy tisztelettel köszöntöm meghívott vendégeinket, akik intézményvezetőként, közüzemi szolgáltatóként fogják tájékoztatni településünk lakosságát a 2014-es év eseményeiről, az elért eredményekről és a megoldandó problémákról, az előttünk álló feladatokról. A közmeghallgatás formája képviselő-testületi ülés, ezért meg kell állapítani a határozatképességet. Megállapítom, hogy a képviselő-testület megválasztott létszáma 7 fő, jelen van 4 képviselő; a képviselő-testület határozatképes. A jegyzőkönyv hitelesítőjének felkérem Mészáros Károly alpolgármester urat. A Képviselő-testület (4 fő szavazó) 4 fő igen szavazattal az alábbi határozatot hozta:

 

211/2014. (IX.05.) Képviselő-testületi határozat

A 2014. szeptember 5-i képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv

hitelesítőjének megválasztásáról

Áporka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a 2014. szeptember 5-i képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv hitelesítője Mészáros Károly alpolgármester.

Határidő: azonnal

Felelős: Képviselő-testület

Az ülés menetét ismertetem: Először a Polgármester beszámolójára kerül sor a 2013 évi közmeghallgatás óta történt eseményekről, az elmúlt 4 év munkájáról és az előttünk álló feladatokról. Ezután a Jegyzői tájékoztatás következik a Hivatal munkájáról. A jegyzői beszámoló után Pánczél Károly képviselő úr köszönti a résztvevőket, majd meghívott vendégeink beszámolója, hozzájuk intézhető kérdések következnek. Végül Áporka megjelent polgárai kötetlenül, bármilyen témában tehetnek fel kérdéseket, nyilváníthatnak véleményt.

 

1./ Polgármester beszámolója a 2013. évi közmeghallgatás óta történt eseményekről, valamint az elmúlt 4 év munkájáról

 

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Áporka belterületét Kelet-nyugat irányban az 51-es közút, valamint a Ráckeve-Soroksári Duna-ág határolja. Ez az a két infrastrukturális tényező, melyek helyzete alapvetően határozza meg településünk fejlődését, lehetőségeinket. Mi történt az elmúlt évben, években e két elem vonatkozásában?

A térség polgármesterei, így jómagam is évek óta szorgalmaztuk az 51-es út korszerűsítését. 2009 áprilisára tervezte a Közútkezelő, ha nem is a teljes átépítés, de a burkolat felújításának megkezdését. Ez a munka sajnos a források elvonása miatt azóta sem valósult meg. E fórumon is szükségesnek tartom felvetni, hogy dél-kelet Pest megye, illetőleg Bács-Kiskun megye Duna-menti régiója fejlődésének kulcskérdése a közút 4 sávossá fejlesztése, de elsődlegesen a burkolat felújítása. Követeléseink másik tárgya az MO-s felé kiépített közút áteresztőképességének javítása volt. Először a Dunaharaszti forgalmi csomópont átépítése valósult meg, jelenleg az 51.-es főút Taksony-Dunavarsány csomópontjában a körforgalom kialakítása folyik. Külön köszönet illeti a fejlesztésért Pánczél Károly Országgyűlési képviselő urat, akitől a jövőben is hasonló aktivitást kérünk, akár az 51.-sz főút, akár az Áporkán keresztül vezető, jogilag szintén országosnak tekintett, de eddig igencsak elhanyagolt Petőfi Sándor utca megújításában.

Településünknek 5 év kitartó levelezés eredményeképpen a Helyi Védelmi Bizottság, valamint a ráckevei Rendőrkapitányság segítségével sikerült elérnie, hogy két, az 51-es útra kivezető bekötő utunk védelme érdekében 70 km-es sebességkorlátozó táblák kerültek kihelyezésre.

Ami a másik határunkat, a Dunát illeti, annak természeti állapota az utóbbi években folyamatosan romlott és romlik tovább. Holott a Duna-ág emblematikus pontunk. Ez különbözteti meg Áporkát egy átlagos Pest-megyei kistelepüléstől. A vízminőség helyreállítására Uniós forrásra pályázott a 14 Duna-ág menti település társulása. Pályázatunk eredményeképpen a beruházás 7,2 Milliárd Ft összköltséggel a megvalósulás fázisában van, a kivitelezés megkezdődött.

A település biztonsága egyik legfontosabb közügyünk, életünk minőségének meghatározó eleme. A helyzet nem jó, de lehetne rosszabb is. A problémák ismertek: lopások, betörések, melyek elkövetői a szomszédos településekről vándorolnak hozzánk, többnyire az éjjeli órákban. Számszerűen nem sok, de akiket érint, azoknál ez 100 %-os kár! Sajnos nem sikerült településünk néhány kritikus pontját bekamerázni. Szinte minden évben pályáztunk forrásra a Belügyminisztériumhoz, legutóbb pályázatunkat eredményesnek ítélték, de forráshiányra utalva elutasították. Jövőre, ha ismét lesz lehetőség, pályázatunkat megújítjuk, mert önmagában a polgárőrséggel megerősített rendőri szolgálat nem képes minden időpillanatban áttekinteni Áporkát.

Településfejlesztésünket elősegítendő elvégeztük a településrendezési terv, valamint a Helyi Építési Szabályzat módosítását, aktualizálását. Ennek keretén belül rendeztük azt az igazságtalan helyzetet, melyben egyes Duna-parti lakó ingatlanok településünkön élő tulajdonosai üdülőként adózzanak.

Sikerült a helyi adók rendszerét olyan módon átalakítani, hogy a lakosság terhelésének változatlanul hagyása mellett az úgynevezett, nem honos ingatlanfejlesztők az Áporka fejlesztésének elmaradása következményeit legalább részben viseljék, az eddigieknél arányosabban járuljanak hozzá a közteherviseléshez. Külső forrásból 4 év alatt összesen 31 millió forintot szedtünk be, melyet a lakossági terhek mérséklésére, így elsősorban a csatorna használat költségeinek mérséklésére fordítottunk.

Az elmúlt 4 évben számos fejlesztéssel gazdagodott településünk. Legnagyobb fejlesztésünk az egészséges ivóvízzel történő ellátás biztosítása volt. Pályázati forrásból mintegy 110 millió forintot fordított erre a település. Meg tudtuk újítani a víztornyot, kicseréltük a leginkább elhasználódott szerelvényeket is, de ami a legfontosabb, hogy a beruházás egy évvel ezelőtti átadása óta valamennyi áporkai polgár egészséges ivóvizet ihat. A műszaki átadást követően természetesen voltak kisebb-nagyobb problémák a víz tisztaságával kapcsolatban, de rövid idő alatt beállt a rendszer és csak annyi fertőtlenítő klór kerül a hálózatba, amennyi a technológia betartása érdekében feltétlenül szükséges. Ezt a beruházást településünk nem saját akaratából, hanem jogszabály kötelezése miatt kellett, hogy végrehajtsa, annak elmaradása azzal járt volna, hogy Áporkára lajtos kocsival kellene hordani az ivóvizet.

Saját kezdeményezéseink alapján megvalósuló fejlesztések során törekedtünk arra, hogy költségeinket optimalizáljuk, saját erőnket a pályázati források kiegészítésére használjuk. Ennek ellenére voltak olyan halaszthatatlan gondok, melyeket saját erőből kellett megoldanunk. Így ebben a ciklusban a teljesen elkátyúsodott Nyár és Ősz utcát újítottuk fel; újjáépítettük a buszmegállókat; az egészségügyi épületben nyílászárókat cseréltünk. Kialakítottuk a védőnői mosdót. Főként pályázati forrásból valósítottuk meg több éves tervezési és előkészítési munkát követően az önkormányzat Petőfi Sándor utca 32. szám alatti, funkcióját tekintve a hivatalnak és a közművelődés terének is helyt adó épületét. A felújítás egy kisebb bővítéssel is együtt járt; egy új színpadot építettünk a nagyteremhez, így a falu lakosságát szolgáló tér jelentős mértékben kibővült. Még szeptemberben – a pályázati kiírásnak megfelelően – be fogjuk rendezni a falumúzeumnak helyt adó tárlókat is a nagyteremben.

Településünk a ciklus elején mértéktartással élt, egyik legégetőbb problémánkat, a főutcánkon már teljesen lerobbant járda újraépítését kérésemre a testület a ciklus végére halasztotta. A testületi döntés rendkívül kedvező volt – bár célpályázat nem érkezett járdafelújításra, illetve köztér kialakítására, mivel – településünket nem kellett kisegíteni az adósságrendezési eljárás során, ezért a kormányzattól 20 millió forint fejlesztési forráshoz jutott. Ebből nemcsak a járda Dunai úti és a Temető közötti szakaszának megépítésére, valamint a templom előtti közterület rendezésére futotta, hanem maradt forrás az Egészségügyi épület, valamint a Bakház fűtési rendszerének korszerűsítésére is. A kormányzattól további 20 millió forintra számíthatunk mintegy három év múlva. Ebből elsődlegesen a járdaépítési programunkat kívánjuk befejezni; a Temetőtől a Béke utcáig terjedően, immáron nem a Petőfi Sándor utca páratlan, hanem páros oldalára térve át a terepviszonyoknak megfelelően.

Függetlenül önkormányzati forrásainktól több éves kitartó és következetes harccal sikerült elérni, hogy megszűnjön a folyékony hulladékszállításban, azaz a csatornahasználatban a Béke utcai hurokként elhíresült anomália, melynek következtében egészen a tavalyi év végéig új rákötést Áporka déli területein a csatornaüzemeltető nem engedélyezett létesíteni. Több millió forint költséggel járó beruházást végzett a DTV Zrt., mellyel sikerült a csatornarendszer szívóerejét helyreállítani. A Béke utca környékén lakóknak a továbbiakban már nem kell azzal számolniuk, hogy időközönként utcájukat esetleg mellékhelyiségeiket elönti a szennyvíz. Minderre a község pénzéből egyetlen forintot sem kellett áldozni. Ha úgy tetszik a feladat elvégzését az üzemeltető kötelezettségévé tudtuk tenni.

Vannak olyan problémák, melyeknek nem előidézője a települési önkormányzat és annak rendezésében sem tud tevékenyen közreműködni, mégis a lakosság jogos elégedetlensége az önkormányzaton keresztül érvényesül. Ennek tipikus példája a szemétszállítás. Bár Áporkán többnyire elégedettek voltunk a Bio-Pannónia Kft. munkájával, a hulladékgazdálkodási törvény többszöri megváltozása miatt először a Dunanett Kft.-re később pedig a Vertikál Kft.-re kellett váltanunk. Ezekkel a szolgáltatókkal Áporka község önkormányzatának már szerződéses kapcsolata sincs, a törvény erejénél fogva a majd 200 települést tömörítő Közép-Duna-Völgyi Hulladékgazdálkodási Társulás képviseli a hulladék szállítás megrendelői oldalát. Érzékelhető, hogy eközben a lakosság kiszolgálásának minősége romlott, ezen kívül megszűnt az a gyakorlat is, melyben a hulladékszállító kérésünkre rendkívül kedvezményes áron sittlerakó konténert biztosított a település lakossága számára. Reméljük, hogy előbb-utóbb beáll a rendszer és nem csak a hulladék szállítási díjak mérséklése, hanem a szolgáltatás színvonalának helyre állítása is meg fog valósulni.

Mindeközben a képviselő-testület különös figyelmet fordított arra, hogy ápolja népi, nemzeti, kulturális hagyományainkat, értékeinket. Elsődlegesen az Áporkán tevékenykedő civil szerveződések munkáját támogattuk a rendelkezésre álló anyagi források függvényében. Minden évben mintegy 2 millió forintot fordított a település a civilek munkájának segítésére, ezen túlmenően biztosítottunk forrásokat ahhoz, hogy az áporkai falunapokat több, mint 20 éves hagyományunknak megfelelő méltó színvonalon rendezzük meg.

Történeti emlékeink megőrzése érdekében a civilek támogatásán túlmenően még három egymástól különböző, de a szándékában és kihatásaiban egymással igen is szoros összefüggésben lévő módon munkálkodott az önkormányzat. 2011-ben második bővített kiadásban jelentettük meg a Csenki Zsuzsanna által szerkesztett Nemes Áporka Helység és Református Egyházának története című kiadványát, mely Pest megyén belül egyöntetű sikert aratott. A Pest Megyei Közgyűlés Elnöke is felfigyelt kiadványunkra és kifejezte elismerését. Rendszeresen megrendeztük a zenés nyári estéket. Különösen az idei rendezvény sorozatot emelném ki, mert először sikerült pályázati forrásból 5.314.000,- forintot szerezni, melyből nemcsak a fellépők tiszteletdíjára futotta, hanem technikai fejlesztésekre is. Áporkán marad az a könnyű szerkezetű mobil színpad, melyet ebből a vidékfejlesztést szolgáló pályázati pénzből vásároltunk. A nyár végi események közül kiemelném Áporka két nagy szülöttének, Végh György költőnknek illetve Kégl Sándor iranisztikus akadémikusunk tiszteletére konstruált emléktáblák felavatását, melyen részt vett a költő özvegye, illetőleg a Magyar Iráni Baráti Társaság egyik tagja is. Tervbe vettük az 1925-ben, közadakozásból megépült Hősök Emlékművének felújítását is. Pályázatot nyújtottunk be egy történelmi emlékeink megóvását előtérbe helyező alapítványhoz. Sajnos azonban a források szűkössége miatt érdemben már nem került elbírálásra anyagunk. Ezért az elkészült tervekkel és dokumentációval megkerestük Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes urat, akinek hivatalától már legalábbis szóban pozitív választ kaptunk.

Beszámolóm végére hagytam legfontosabb ügyeink egyikét, a jövő nemzedékének sorsát. Településünk évtizedek óta következetesen harcol saját iskolájáért. Egy évvel ezelőtt sokan kifejezték aggodalmukat az Áporkai Iskola jövőjéért. Féltették a gyerekeket a kétlakiságtól, a környezetváltozástól, a pedagógusokat az állásvesztéstől, de nem utolsósorban egész településünket az iskolavesztéstől, mely, mint azt már többször hangoztattam az első lépés a falu elsorvadásához. Nos, a szeretettel féltő aggodalmak bár jogosak voltak, mégis alaptalannak bizonyultak. Az eltelt másfél esztendőben beigazolódott valamennyi ígéret és elkötelezettség, melyekre személyesen kaptam garanciát két évvel ezelőtt a politikai vezetéstől. Az Önkormányzat letette a garast. Bizonyítottuk, hogy a végsőkig elkötelezettek vagyunk az iskola megtartása érdekében. Részlegesen felújítva adtuk át az épületet. Az első szinten a vizesblokkok, a lépcsőburkolat és a tornaszoba padlózata, több belső ajtó, és a bejárati kapu cseréje mutatta elkötelezettségünket. 2013-ban, amikor már nem voltunk intézményfenntartók, lebontottuk a használaton kívüli, de közegészségügyi kockázatot jelentő melléképületet. Erre 400 ezer Ft-ot költöttünk. Kerítést javítottunk és magasítottunk 150 ezer Ft-ért, tűzvédelmi dokumentációra költöttünk szintén 150 ezer Ft-ot. A gyermekek kirándulását és üdültetését összességében 650 ezer Ft-al támogatta a település két év alatt. Mint minden esztendőben az idén is támogattuk a gyermekek nyári napközis táboroztatását, segítve az Áporkáért Egymásért Másokért Alapítvány munkáját. Festésre és mázolásra, ideértve a térítésmentesen rendelkezésre bocsátott településfenntartó dolgozó munkáját 300 ezer Ft-ot költöttünk a falu pénzéből. A továbbiakban is mindent meg fogunk tenni - anyagi lehetőségeinkhez mérten -, hogy hozzájáruljunk az oktatás-nevelés közös ügyéhez, az iskola megmaradásához. Bár 2013. január 1-je óta nem vagyunk intézményfenntartók, azóta is következetesen támogatjuk a köznevelés ügyét. Önkormányzatunk felsőfokú oktatásban részesülő áporkai fiatalok ügyét is pártolja. Minden évben 4-5 főiskolai és egyetemi hallgató részesült az önkormányzat segítségével a Bursa Hungarica ösztöndíj támogatásban.

Remélem, hogy ez a rövid tájékoztató jól fogta össze az elmúlt esztendő, illetőleg az elmúlt 4 esztendő munkáját. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

 

1. 2./ Jegyzői tájékoztatás a Hivatal munkájáról

3. Dr. Barcsai Antal jegyző:

4. Jelen beszámolóval az Áporka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014.évre elfogadott munkaterve szerint megállapított feladatomnak kívánok eleget tenni, azaz Áporka Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2013-2014. évi tevékenységéről szóló beszámolót terjesztem T. Képviselő-testület elé. A jegyzői tisztséget Áporkán 2014. július 15. óta töltöm be, ezért részben az elődeim beszámolóira hagyatkoztam. A beszámoló szerkezetén a korábbi évek gyakorlatához képest változtattam és a statisztikai szemléletű beszámolót egy tényeken alapuló és a jogszabályi környezetet ismertető, feltáró beszámolóval váltottam fel. Áporka Községben 2009. január 1. napjától működik önálló Polgármesteri Hivatal, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LV. törvény szabályai értelmében, a Képviselő-testület szerveként. Az önkormányzati törvény szabályai értelmében feladata arra irányul, hogy a Képviselő-testület működését segítse, az előterjesztések, döntések előkészítése, végrehajtása nagyon fontos feladata. Mindemellett a Képviselő-testület hatáskörébe utalt önkormányzati hatósági ügyek döntésre való előkészítése és a testület által elfogadott döntések végrehajtása is feladata. Ismeretes, hogy egyéb ágazati jogszabályok alapján más feladatok ellátása is tevékenységi körébe tartozik, melyek a Képviselő-testület működésétől függetlenek. Ez a terület a közigazgatás területe, melynek keretén belül kerül sor a közigazgatási ügyek, eljárások lefolytatására. A két nagy terület – úgymint önkormányzati ügyek és az államigazgatási hatósági ügyek elhatárolódása nehezen követhető. A közigazgatási feladatok címzettje többnyire a jegyző, mely feladatok sokrétűségéből adódóan munkatársai segítségével látja el kötelezettségeit. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) támaszkodott a korábbi önkormányzati szabályozásra. Az új Alaptörvény által meghatározott, a korábbiaktól jelentősen eltérő államszervezeti felépítés átalakította az önkormányzatok és az államigazgatás egymáshoz való viszonyát. Csak a legfontosabbakat kiemelve: a kormányhivatal szerepe megerősödött, a korábbi törvényességi ellenőrzést egy erős beavatkozási lehetőségeket biztosító törvényességi felügyelet váltotta fel. Ezzel párhuzamosan az önkormányzatok gazdálkodási önállósága is erős államigazgatási korlátok közé került. A finanszírozás kötöttsége szintén erősödött, és főszabály szerint az önkormányzati hitelviszonyok létesítéséhez is államigazgatási engedélyre van szükség.

5. A Mötv. átalakította az önkormányzati feladatok rendszerét, az új törvényben hangsúlyosabbá vált a kötelező feladat ellátása. Az új törvény feltételekhez köti az önként vállalt és átvállalt feladatok biztosítását. Mindezeken túl, az új szabályozás megnyitja a széles körű „államosítás” lehetőségét, nemcsak a feladatok rendszerének átalakításával, hanem azzal is, hogy az önkormányzati vagyont a nemzeti vagyon részeként határozza meg – egyébként az Alaptörvénnyel összhangban.

6. Az új önkormányzati törvény az önkormányzaton belüli viszonyrendszert is bizonyos mértékben átalakította; a polgármestereket erősítette a képviselő-testülettel és a jegyzővel szemben is. Szemben a korábbi Alkotmány szabályaival, az új szabályozás hangsúlyozza az önkormányzatoknak a közigazgatáson belüli, az államigazgatással szorosan együttműködő jellegét. Az Alaptörvény immár nem határozza meg a helyi önkormányzáshoz való jog alanyát és részletes tartalmát, ezek a szabályok egy szinttel „lejjebb”, az önkormányzati törvény sarkalatos törvényi rendelkezései közé kerültek. Az önkormányzati vagyon beleolvadt a nemzeti vagyonba, így megszűnt annak az államigazgatással szembeni alkotmányos védelme. Mindezeken túl az államigazgatási kontroll is erősödött. Összességében, az önkormányzati önállóság a korábbiakhoz képest visszaszorult, az államigazgatás befolyása erősödött. Ezt tükrözi a feladatellátás átalakítása is; korábban egyértelműen helyi közügyek váltak államigazgatási feladattá. Tehát melyek is lettek az önkormányzatok kötelező feladatai az új törvény alapján? Az önkormányzati törvény nem tartalmaz tételes felsorolást a valamennyi települési önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatokról, csak egyfajta feladati „étlapot” ad meg, amelynek keretét az ágazati törvények töltik ki tartalommal. Az új szabályozás szerint az önkormányzatok kötelező feladatai jelentősen szűkültek; jellemzően az alapfokú közszolgáltatásokért felelnek. A jegyző szemszögéből megközelítve, hogyan változott a jegyző jogállása, és mennyiben? A jegyző jogállása alapvetően megváltozott. Míg korábban a képviselő-testület nevezte ki, mentette fel, s gyakorolta felette a fegyelmi jogkört, az egyéb munkáltatói jogkörök pedig a polgármestert illették, addig az önkormányzati törvény szerint a jegyző munkáltatói jogainak összessége a polgármestert illeti meg. Bár fennmaradtak a jegyző törvényességi kontrollszerepet biztosítani szándékozó hatáskörei is. És ami Áporka egész közösségét is érinti; megszűnt 2000 lélekszám alatt az önálló polgármesteri hivatal létrehozásának lehetősége. Az ennél kisebb falvak vagy egy nagyobb településhez csatlakoztak vagy több kisebb község összeállt közös hivatali szervezetbe. Az új szabályozás szerint a közös hivatal irányításában a nagyobb önkormányzatok szerepe és befolyása megnőtt a kisebbekkel szemben. Így tehát felmerült a veszélye annak, hogy egy nagyobb lélekszámú, de ugyanakkor korántsem biztos, hogy felkészültebb hivatali kollégákkal rendelkező önkormányzat magába olvasztja, esetleg fel is számolja a település – jelen esetben Áporka község – önálló polgármesteri hivatalát. Az ügyintézést esetleg 15-20 km-es távolságra is áttelepítheti, amely az itt élő polgároknak egyértelműen hátrány. Nem beszélve arról a tényről, hogy Polgármesteri Hivatal nélkül egy település esetleg a lassú hanyatlás útjára is léphet. A lakosság teljes egészében talán nem is érzi át, hogy milyen különbség egy körjegyzőség alárendelt településéből közös hivatal székhely településévé válni. Hatalmas eredményt ért el ezen a területen ezzel településünk. Ez nem jöhetett volna létre, ha nem alakul ki a szomszédos települések vezetőiben a szakmai munka minősége és az emberi tisztesség elismerésén alapuló bizalmi viszony Áporka község faluvezetése irányában, melynek fennmaradása előfeltétele annak, hogy községünkben továbbra is közvetlenül elérhetőek legyenek az igazgatási szolgáltatások, ne kelljen más településen intézni a helyi ügyeket.

7. A törvényességi felügyelet új eszközrendszerében a kormányhivatal rendelet-, valamint határozatpótlásra irányuló eljárása és a törvényességi felügyeleti bírság bevezetése megteremti annak a lehetőségét, hogy a kötelezettségeit mellőző önkormányzat működésébe a hivatal közvetlenül beleszólhasson. Szintén a kormányhivatalt erősíti, hogy immáron önkormányzati kezdeményezés nélkül is szakmai segítséget nyújthat, javaslatokat fogalmazhat meg, amelyre kötelező válaszolnia a helyi közösségnek. A normakontroll új szabályai, a Kúria önkormányzati rendeletek megsemmisítésére irányuló jogkörei gyorsabbá tették a rendeletek törvényességével kapcsolatos jogviták elbírálását is.

8. A 2013. évben sem csökkent az ellátandó feladatok mennyisége, annak ellenére, hogy megalakultak a járások és némely feladatkörök ez által elkerültek a Hivataltól, de csak 2013. január 1. napjával. Ilyen típusú feladatok, a teljesség igénye nélkül: az ápolási díj (alanyi jogú); közgyógyellátás (alanyi és normatív); időskorúak járadéka; iskoláztatási támogatással kapcsolatos feladatok, gyermekvédelmi, gyámhatósági feladatok. Látható, hogy a járási rendszer kialakítása és működése a következő évektől válhat jelentőssé, számottevővé a kistelepülések hivatali munkáját tekintve. A köztisztviselő dogozók leterheltsége nem csökkent, sőt megnőtt a járási hivatalok kialakításával kapcsolatos adatszolgáltatások, a nagyon nagy mértékben átalakult jogrendszer, az ily módon megjelent új jogszabályoknak való megfelelés következtében. Az új hulladékgazdálkodási jogszabályok, a vízi közmű törvény, az államháztartás működésére vonatkozó gazdálkodási-pénzügyi jogszabályok, a civil szervetek működését, támogatások módját előíró törvényi rendelkezések, és nem utolsó sorban az új önkormányzati törvény olyan változásokat indított el, amelynek való megfelelés kialakítása ugyan nem kizárólag a Hivatalt terhelte, de Áporka vonatkozásában jelentős munkát ró mindannyinkra. Az elmúlt év elemzése tükrében megerősítem azt, hogy minőségi, ügyfélközpontú, hatékony, gyors és egyebekben minden jogszabályi előírásnak megfelelően működni képes hivatal - a jelenleg elért köztisztviselői létszámmal - a jövőre nézve biztosítható lesz, annak ellenére, hogy a személyi változások terén egy igen nehéz éven vagyunk túl. Ez év júliusától egy teljes állású pénzügyi munkatárs felvétele indokolt volt az áporkai Hivatalba. Áporka község Apaj községgel együtt úgy felelt meg a 2000 fő lélekszám alatti településekre vonatkozó törvényi előírásoknak, hogy együtt hoztak létre közös hivatalt, melynek székhely települése Áporka község lett.

9. A lakosság teljes egészében talán nem is érzi át, hogy milyen különbség egy körjegyzőség alárendelt településéből Közös Hivatal székhely településévé válni. Hatalmas eredményt ért el ezzel a település. Apajon szintén felvettünk egy fő, főiskolai végzettségű pénzügyi köztisztviselő munkatársat ez év februárjától, aki teljes egészében Apaj község pénzügyei vonatkozásában tevékenykedik a jövőben. Véleményem szerint az Áporkai Hivatal dolgozói – ha sokszor túlórák árán is -, képesek lesznek feladataik ellátására, még abban az estben is, ha mint az feltételezhető, a folyamatos jogszabály, és az államigazgatási szervezetben bekövetkező változások miatt továbbiakban is ilyen mennyiségű munkát kell elvégeznie az apparátusnak. Köszönöm figyelmüket.

 

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Köszönöm Jegyző úr a beszámolódat és felkérem Pánczél Károly országgyűlési képviselő urat, hogy köszöntse a megjelenteket.

 

Pánczél Károly országgyűlési képviselő:

Tisztelt Polgármester úr! Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Intézményvezetők! Tisztelt Megjelentek! Szeretettel köszöntök mindenkit. Úgy látom, hogy a hivatalból megjelent intézményvezetők, hivatalvezetők többen vagyunk ma itt az áporkai közmeghallgatáson, mint az érdeklődők. Ez nem baj, mert ez azt bizonyítja, hogy minden rendben van Áporkán. Természetesen gondolatot ébresztett bennem mindaz, amit Jegyző úr elmondott a rendszer átalakításáról, illetve amit Polgármester úr gyakorlati problémákat is feszegetett és éreztem, hogy voltak olyan dolgok, amelyeket nekem célzott. Ezekről szeretnék én is szólni, gyakorlatilag a mögöttünk hagyott 4 esztendő értékeléseként is és egy kicsit a jövőről is beszélve. Jegyző úrtól hallhattunk egy pontos tájékoztatást arról, hogy maga az önkormányzati rendszer hogyan alakult át és több évtized után újra létrejött a közigazgatásnak a régen használt szintje a járási szint, ami ma sokkal inkább egy klasszikus közigazgatás; arról szól, hogy az emberek minél hamarabb el tudják intézni az ügyeiket. Jegyző úr beszélt az új önkormányzati törvényről; ez része annak a nagy átalakításnak, ami lezajlott az elmúlt 4 évben, hiszen a történet – nagyon leegyszerűsítve – arról szólt, hogy 2010-re a válság mellett a rengeteg adósság mellett kiderült az, hogy egy államot is csak úgy lehet működtetni, mint otthon egy háztartást; addig lehet nyújtózkodni, ameddig a takaró ér. Tehát egy országot sem lehet folyamatosan hitelből és adósságokból működtetni és fenntartani. Ezért kellett átalakítani a nagy rendszereket; ebben benne van az oktatás, az egészségügy, a közigazgatás, az önkormányzati rendszer, a nyugdíjrendszer, az adók rendszere és még nagyon sok minden. Egész egyszerűen nem lehetett tovább hitelekből fenntartani az állam működését. Bizonyos helyzetekben a pazarló rendszereket vissza kellett fogni és hatékonyabbá átalakítani. Ma valóban jegyzők, önkormányzati emberek úgy érezhetik, hogy mennyi feladat elment tőlük, ugyanakkor úgy is értelmezhető ez a dolog, hogy kristálytisztán, világosan ma már nagyon röviden az új önkormányzati törvényben ott van, hogy az önkormányzatoknak mi a feladatai. Az oktatás ugye elkerült; maradt az óvoda fenntartás, ami kötelező feladat; a helyi közutak fenntartása, működtetése, karbantartása; a helyi közvilágítás és az egészséges ivóvíz, a csatornázottság biztosítása; a temetőfenntartás; a helyi zöldfelületek, parkok fenntartása; a helyi kultúrának, közművelődésnek, sportnak a támogatása; alapfokú szociális ellátás. Nagyjából ezek az önkormányzat feladatai; tisztán, világosan látható, hogy a helyi közösségnek mi a dolga és mit kell ellátni.

Polgármester úr beszélt a közlekedésről, mint gazdasági tényezőről is és ebben a megközelítésben igaza van, hogy a fővárosban, a főváros környékén, autópályák csatlakozásánál, az M0-s környékén szerencsés gazdaságföldrajzi helyzetben vannak a települések, hiszen ott nagyon sok vállalkozás megtelepedett, nem túl messze Áporkától, de ahogy mondta is Polgármester úr nagyjából Dunaharaszti, Dunavarsány déli részén ez véget is ért és minden bizonnyal, hogy a vállalkozások délebbre menjenek az 51-es útnak az állapota is előidézheti. Nyilvánvalóan egy távlati célnak kell annak lenni, hogy Budapest határától, illetve az M0-ástól a dunaújvárosi hídig – ami egy következő nagy csomópont – ésszerű lenne a jövőben több-sávosítani ezt az utat. Hiszen egy gazdasági vállalkozásnak a gyorsaság, az idő igenis gazdasági tényező. A következő ciklusban - már megszületett a döntés -, hogy az uniós forrásokból bejövő pénz 60%-a gazdaságfejlesztésre fog menni.

Út ügyben van egy nagy adósságom; dicsérnem kell Polgármester úr harcosságát, mert előbb-utóbb ez eredményre fog vezetni, ez az 51-es úthoz kapcsolódó, állami tulajdonban lévő áporkai bekötő út a Rózsakert vendéglőtől a református templomig. A történelem homályába vész, hogy ez miért állami út és miért maradt az. A Petőfi utca azon része és Béke utca, ami a községé, az rendben van, ez pedig igencsak felújításra szorul. Szorgalmazzuk ezt mindig a megyei Közútnál, persze ők is mindig pénzhiányra panaszkodnak és mindig ki tudják mutatni, hogy melyek azok az útszakaszok a megyében, amelyek valóban ennél vagy sokkal rosszabb állapotban vannak, vagy sokkal többen használják. Az elkövetkezendő években nagyon remélem, hogy ennek az útszakasznak a felújítása is megtörténik.

Polgármester úr beszélt még a ráckevei Duna-ágról; fontos kérdés ezzel foglalkozni. Ma még, mintha az idő megállt volna bizonyos tekintetben ebben a térségben, pedig több van ebben a vidékben; idegenforgalomban kell gondolkodni, csónakházakban, kikötőkben, vendéglátó helyekben, kereskedelmi egységekben. Nem szabad ebben az alvó állapotban maradni, innen tovább kell lépni. A konkrét beruházásokról, amik a Duna-ágat érintik: az egyik, ami évek óta elkészült ez a Dél-Pesti szennyvíztisztító. Valóban évtizedeken keresztül az a borzalom történt meg, hogy tisztítatlanul ömlött a Duna-ágba a szennyvíz, több méteres iszapot lerakva és végig szennyezve ezt a csodálatos környezetet. Ez az állapot mára már megszűnt. Van még két fontos beruházás; a két zsilipnek, a Kvassay és a Tassi zsilip megújítása, illetve a parti sávnak a csatornázása. Szennyező anyagok kivezetése a parti sávból nevet viseli ez a projekt, amelyben Polgármester úrnak és Kreisz László úrnak, Taksony polgármesterének elévülhetetlen érdemei vannak, hogy egyáltalán ez a projekt elindult. Nem tudott volna ez a beruházás elindulni, ha az említett két polgármester úr nem fogja össze a 14 települést és nem történik meg az a szervező munka, hogy az emberek több, mint 66%-a az érintett területen ebbe be is lépjenek. Az Európai Unió kb. 3 évvel ezelőtt úgy döntött és akkor lett visszavonva a kotrás, a Magyar Kormány Európai Uniós nyomásra vonta ezt vissza, mert az volt az instrukció, hogy előbb épüljön meg a két zsilip, legyen meg a parti sáv csatornázása, épüljön meg a Dél-Pesti szennyvíztisztító és utána nézzük meg, hogy kell-e kotorni. Mi tudjuk, hogy kell.

Az ivóvízminőség javító pályázat a közelmúlt legnagyobb beruházása volt Áporkán; valóban pár évvel ezelőtt az EU-ban hoztak egy döntést az ivóvíz arzénszintjének csökkentéséről.

Az elmúlt időszakból szeretném kiemelni, hogy ez az épület is csodálatosan megújult és igazi községháza lett, ahová jólesik belépni és létrejött a közösségi tér is. Ez vidékfejlesztési pályázatból valósulhatott meg, amelyhez szeretnék gratulálni a képviselő-testületnek, az önkormányzatnak és a település lakosságának.

Szó esett még az adósságkonszolidációról is. Ha arról beszéltünk, hogy a nagy rendszereket át kell alakítani és az önkormányzati világot is, akkor egész egyszerűen nem lehetett úgy hagyni az önkormányzatokat. 2012. év végén, akkori határidővel döntött a kormány, hogy a kistelepülések adósságát, már ami banki hitel volt, azt teljes egészében átvállalta, majd 2013. nyarára született egy döntés, hogy a nagyobb települések adósságának 40-70%, majd később teljes egészében átvállalta az állam az adósságot. Ma úgy állunk, hogy a települési önkormányzatoknak ilyen módon nincs adóssága és van arra is garancia, hogy ne is adósodjanak el. Áporka megint csak dicséretet és egy nagy főhajtást érdemel, hiszen úgy tudtak gazdálkodni, úgy tudták működtetni a települést, hogy nem vettek fel hitelt és azt a kormányzat is érezte, hogy nemcsak Áporkát, hanem még azt a pár száz települést valamilyen módon csak jutalmazni kellene, hogy ők mindig felelősségteljesen gazdálkodtak. Akkor ki lett számolva egy főre vetítve, hogy mekkora volt az az adósság, amit átvállalt a Kormány, visszaszorozták a lakosságszámmal és egy olyan döntés született, hogy Áporka két részletben 40 millió forintot kap és felhasználhatja fejlesztésekre.

Meg tudom erősíteni Polgármester urat, hogy mindig harcos volt abban is, hogy amikor legelőször szó esett arról, hogy az Állam nagyobb feladatot vállal az oktatás világában és átveszi az általános iskoláknak a működtetését és akkor az első reflexiója az volt, és a tantestület több tagjának, hogy csak nehogy megszűnjön Áporkán az iskola. Hiszen az régen is így volt és a jövőben is így lesz, hogy ahol templom van és iskola, itt van jelen és van jövő is. Ez mindenképpen fontos dolog. Kell szólnom arról is egy mondatot, hogy hamarosan önkormányzati választások lesznek. Az idei önkormányzati választás egyik jelentősége az, hogy 5 évre fog szólni a mandátum.

Remélem, hogy itt az önkormányzat és Polgármester úr is tovább tudnak majd dolgozni, hiszen a beszámolóból hallhattuk tőle és tapasztalhattuk a mindennapi életben, hogy nagyon sok minden történt Áporkán. Olyan közösségi eseményekre is sor került és váltak hagyományokká amik, higgyék el, egy közösség életében, az áporkaiak identitásában egy fontos dolog. Ehhez gratulálok Polgármester úrnak, a képviselő-testületnek és köszönöm figyelmüket.

 

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Köszönöm szépen Képviselő Úr. Mivel Képviselő urat várják egy másik rendezvényen is, ezért megkérdezném, hogy a jelenlévőknek van-e kérdése kimondottan Pánczél Károly képviselő úrhoz.

 

Bánfalvi Sándorné:

Tisztelt Képviselő úr! Nagyon örülök, hogy találkozunk és elmondhatjuk azt a sok éve húzódó dolgunkat, hogy az áporkai templom valamennyi templom közül, ami Magyarországon van, szerintem a legelhanyagoltabb. Én általában mindig nyomon követem a pályázatfigyelőn keresztül a pályázati lehetőségeket és nagyon örültem annak a felhívásnak, hogy keressünk olyan rossz állapotban lévő templomot, amit fel lehet újítani; és ekkor ért engem egy szomorú meglepetés, oda volt írva, hogy lehetőleg a határon túl. Így szólt a pályázat. Én láttam a határon túl a Balogh urat református lelkész egyenruhában; ebben a szép egyenruhában úgy el tudnám képzelni az áporkai templomban is, reméljük erre is sor kerül. Legyenek szívesek olyan pályázatot is kiírni, amibe beleférne az áporkai templom is, mert Magyarországon is van olyan templom, amit fel kellene újítani. Még egy dolgot szeretnék elmondani, hogy az emberek körében Áporkán felmerült és egyre erősebb az az igény, hogy kerékpárút vezessen Kiskunlacházára. Nagyon sokan átjárnak, az 51-es út veszélyes és nagyon kellene ez a kerékpárút. Szerte az országban számtalan helyen, hosszú-hosszú kilométereken keresztül vezetnek a kerékpárutak, véleményem szerint mi itt Pest megyében kicsit hátrányos helyzetben vagyunk ebből a szempontból is. Szomorúan fedeztem fel azt is, hogy az áporkai iskola nem lett pályázat útján felújítva, ugyanis a környékben majd minden iskola megszépült, a miénk pedig nem. A nyílászárók nagyon-nagyon rosszak. Nagyon sokan nem tudják azt, hogy ez az iskola a lakosság olyan aktív közreműködésével készült, ami példamutató lehetett volna az egész ország számára. Minden szülő dolgozott, szocialista nagyvállalatok segítettek, szóval nagyon-nagy összefogás volt. Kicsit neheztelem, hogy nem került felújításra és akkor most ebben a megosztásban kitől várhatjuk el azt, hogy ki fogják a nyílászárókat cserélni, amelyek nagyon-nagyon rossz állapotban vannak.

 

Pánczél Károly országgyűlési képviselő:

Tetszett említeni Pest megyét és milyen helyzetben vagyunk más megyékhez képest. Ez egy jogos felvetés abban a tekintetben, hogy a közép-magyarországi régió az Budapest és Pest megye. Budapest és a körülötte lévő agglomeráció olyan adóbevételt termel, amivel mi egy fejlett régió vagyunk. Ezért ide sokkal kevesebb forrás juthat, mint például Kelet-Magyarországra, és ebben sok minden benne van, akár kerékpárút fejlesztés is. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy Pest-megyének bizony vannak olyan részei, amelyek fejlesztésre szorulnának. Áporkánál és a környéknél vannak rosszabb helyzetben lévő települések is, gondolok itt például Nagykátára, vagy a megye északi részére. A polgármesterek is gyakran panaszkodnak arról, hogy itt valamit módosítani kellene és Budapestet kivenni ebből a régióból, mert rengeteg pályázat jelenik meg, amiből a közép-magyarországi régió ki van zárva. A kerékpárúttal kapcsolatosan nem merek ígéretet tenni; minden bizonnyal hasznos lenne, de ez egy nagyon hosszadalmas folyamat, tervezés, kisajátítás, stb. A megépítés a legegyszerűbb része a megvalósításnak. Az iskola felújításra való igény bejelentése már nem az önkormányzat dolga, hanem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gyűjti össze ezeket az igényeket. A templommal kapcsolatban teljesen igaza van, de ez a templom azért nem csúnya; ez egy szép templom csak romos és régi és minden bizonnyal a falu éke lenne, ha fel lenne újítva. Ne sajnáljuk a határon túliaktól, az elszakított magyaroktól az ottani templom felújításokat. Ígéret van arra, hogy a jelenlegi egyházi épületekre szánt források meg fognak tízszereződni a jövőben. A település és az egyház többször pályázott közösen, ahol az önkormányzat maximálisan támogatta az egyházat a pályázatok során.

 

Fonyódiné Samu Gabriella az Általános Iskola áporkai tagintézményének vezetője:

Nagy örömömre szolgál, hogy itt láthatom Önt Képviselő Úr, már csak azért is mert 2011-ben küldtünk Önnek egy levelet, azonban válasz nem érkezett. Tudom jól az egész történetet az állami átvétellel; nem esett jól nekünk ez a dolog, de megértettük.

Tudjuk azt is, hogy amennyire lehetséges az önkormányzat mellettünk áll. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, mert nagyon nagy mértékű a pedagógus hiány. Azért arra felhívnám a figyelmet, hogy az áporkai iskola kompetencia eredménye a Pest-megyei átlag felett van. Tudjuk jól, hogy azért maradhattunk fent, mert éppen hogy csak ütjük a létszámot, illetve egy-két osztályban a létszám nem adott, viszont annyi sajátos nevelési igényű gyermek jár az intézményben, akik az osztálylétszám számításának 2, illetve 3 főként számíthatók, hogy ez bizony megmentett bennünket. Azt az ígéretet kaptunk Tankerületi Igazgató Asszonytól, aki egyébként elismeri a munkánkat, hogyha olyan eredményeket tudunk felmutatni, mint a tavalyi évben, akkor ez az iskola meg fog maradni. A kérdésem az lenne, hogy hogyan lehetne azon segíteni, hogy az oktatás helyett versenyezni legyünk kénytelenek. Úgy érezzük, hogy azért tudunk életben maradni, mert hozzuk az első díjakat és a versenyeken való részvételeket és a pályázati eredményeket fel tudjuk mutatni. Kaphatunk-e arra ígéretet, hogy az esélyegyenlőség megvalósulhasson a kiskunlacházi és az áporkai között, mert egy kicsit úgy érzem, hogy valahol ott vagyunk a tankerület, a kiskunlacházi iskola és az önkormányzat között néha úgy érezve, hogy megtűrt személyként. Jó kapcsolatot ápolunk a kiskunlacházi iskolával, de egyre nagyobb erőfeszítést igényel az, hogy azokat az eredményeket továbbra is fel tudjuk mutatni, amelyeket elvár mindenki. Hiszen az iskolában tanítók létszáma a megengedett minimális alatt van. Megbízásos tanáraink is vannak, de ők a rendezvényeken, ügyeletben, tanórákon kívüli eseményeken nem tudnak nekünk segíteni. Az ablakokkal kapcsolatosan pedig nem csupán esztétikai kérdésről van ma már szó, hanem arról, hogy felmerült a Tankerületnél az is, hogy lezárhatják emiatt az iskolát. Én szorgalmasan töltöm ki az igényfelmérőket és küldöm a Tankerületnek, de eddig nem ez nem járt eredménnyel. Megköszönöm Képviselő úr segítségét, biztos vagyok abban, hogy figyel ránk és kérem, hogy a jövőben picit még jobban figyeljen ránk, ha lehet. Köszönöm szépen.

 

Pánczél Károly országgyűlési képviselő:

Tisztelt igazgató-helyettes asszony. Emlékszem a 2011-es levélre, arra már nem, hogy válaszoltam-e, de arra biztosan emlékszem, hogy Kiskunlacházán találkoztam Sáriné igazgató asszonnyal és beszéltem erről a problémáról. Szerintem nem feltétlenül azon múlik az áporkai iskola jövője, hogy önök hány első helyezést és milyen eredményeket produkálnak, szerintem az a legfontosabb, hogy a gyerekek mit kapnak. És ha ilyen jó eredmények születnek, az nyilván megerősíti azt, hogy Áporkán a jövőben is legyen az iskola. Azt gondolom, hogy ma az egyik legfontosabb dolog az iskola állagának a javítása. Köszönöm szépen, hogy a problémákat elmondta; elsősorban Tankerületi Igazgató Asszonynál az épülettel kapcsolatos ügyekben el fogok járni és további szép eredményeket kívánok Önöknek.

 

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Megkérdezném, hogy Képviselő úrhoz van-e még kérdés.

 

Fehér Lóránt képviselő:

Nem akarom feltartani Képviselő urat, de hozzá és Mutsy úrhoz lenne kérdésem. Mivel nyakunkon van a választás, ezért tényleg nagyon sokat köszönhetünk a Bio-Funginak pénzben és támogatásban, viszont a lakókörnyezetemben – mindenki tudja, hogy hol lakom – kb. 500 méterre a Bio-Fungitól, büdös van. Nem tudom, hogy mit lehetne ez ellen tenni a biofiltereken kívül, mert szerintem az nem megoldás. Mert meg lehet szokni, de már nem csak a Tavasz utca, nem csak a Béke utca, nemcsak az áporkai lakosok, hanem most már a kiskunlacháziak is érzik és mindenki akik elhaladnak Áporka mellett. És halljuk ezt a biofiltert, hogy cserélik szorgalmasan, csak amikor büdös van az semmit sem ér. Kérdezem tehát, hogy mit lehetne ez ellen tenni, mert véleményem szerint az iskola mellett ez is fontos dolog, mert szerintem minden embernek az egészséges tiszta levegő alapvető dolgok. Lehet, hogy nem mérgező, természetesen, csak büdös. Tényleg nagyon hálásak vagyunk a cégnek, mert nagyon sok mindent kaptunk, az óvoda is, a falu is, csak mit lehet ez ellen tenni, hogy mégse legyen ennyire büdös.

 

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Azt kérdezném Képviselő úrtól, hogy ebben van-e kompetenciája, segítségnyújtási lehetősége. A szakmai választ pedig majd a Bio-Fungi Kft. jelen lévő képviselője fogja megadni.

 

Pánczél Károly országgyűlési képviselő:

Köszönöm szépen a türelmüket és a kérdéseiket, de az az a téma, amihez én nem értek. A szaghatással kapcsolatban – azt gondolom – a cég képviselője tud majd választ adni, hogy milyen megoldások vannak. Azon túl, hogy az ember szeretne jó és tiszta levegőt és abban támogatni tudom Önöket, hogy a tiszta ez egy jogos igény, a megoldás tekintetében nem tudok válaszolni.

Köszönöm, hogy itt lehettem; Polgármester úrnak köszönöm a meghívást. Viszont látásra.

 

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Képviselő úr természetesen Áporka életének minden apró részletét nem ismeri; már az is óriási dolog volt, hogy arra emlékezett, hogy a templom pályázathoz az áporkai önkormányzat a saját tartalékai terhére megígért egy előfinanszírozást, ha sikerül az egyháznak a pályázatot megnyernie. Sajnos a templomnak a felújítása az olyan nagyságrendű összeg, amely nagyon-nagyon meghaladná az önkormányzat anyagi lehetőségeit. Elhangzott egy felvetés a kerékpárúttal kapcsolatban. Ezelőtt 4 esztendővel volt egy olyan pályázat, amely nyertessége esetén Ráckeve, Kiskunlacháza és Áporka lett volna összekötve egy kerékpár úttal. Ennek el is készültek a tervei. Ezt a tevékenységet Ráckeve Város Önkormányzatának Műszaki Osztálya koordinálta. A pályázatban viszont akkor kitétel volt, hogy két számjegyű utak mellé építendő kerékpárútra nem lehet pályázni. Akkor kértem Pánczél Károly képviselő urat, hogy legyen szíves oda hatni, hogy a következő évben is írják ki ezt a pályázatot az említett kitétel nélkül. A pályázat újbóli kiírása a következő évben megtörtént, de közben Kiskunlacháza kilépett a projektből. Ennek a pályázatnak az önereje 10 % lett volna és Áporka a saját részéről a Kiskunlacháza-Áporka közigazgatási határig vállalta a kb. 10 millió forintos nagyságrendű önrészt, ám Kiskunlacháza úgy nyilatkozott, hogy ők nem tudják vállalni a rájuk eső – nyilván nagyságrendekkel nagyobb – összeget. Ez kb. 4 éve volt, azóta új pályázat nem került kiírásra. Merem remélni, hogy ez a jövőben változni fog. A másik az iskola épületének a felújítása. Az önkormányzat, amikor még intézményfenntartó volt, készíttetett egy nagyívű felújítási tervet, amelyben még egy tornacsarnokkal való bővítés is szerepelt. Sajnálatos módon, amikor a korszerűsítés egyik elemét meg lehetett volna valósítani, Áporka nem volt önálló intézményfenntartó, hanem Kiskunlacháza gesztorsága alatti Társulásban működött. Ahhoz, hogy ezt a pályázatot beadhassuk először Kiskunlacháza Önkormányzatának Pénzügyi Bizottsága, majd a Nagyközségi Képviselő Testület állásfoglalása lett volna szükséges. A Bizottság azonban több mint egy hónapig késlekedett, majd érdemi válasz nélkül hagyta kérésünket. Amíg az aktatologatás tartott Lacházán, a pályázatot visszavonták, mert a források elfogytak. Az események megismétlődni látszanak. Az Önkormányzat minden évben kérte a korszerűsítési tervek meghosszabbítását. Idén kaptuk meg az utolsó meghosszabbítást, azzal, hogy ez az utolsó. Innentől kezdve a terv érvényessége lejár. Most még van egy éve megkezdeni az intézményfenntartónak a tervben foglaltakat. Erről azonnal értesítettem Tankerületi Igazgató Asszonyt és kértem legyen szíves ez ügyben eljárni. Válasz erre a levelemre sem érkezett. Annyit tudok mondani, hogy a mi lelkiismeretünk tiszta és az önkormányzat eddig is és ezután is mindent megtesz, amit tud az iskola érdekében.

11. 3./ Meghívott vendégek beszámolója, hozzájuk intézhető kérdések

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Meghívott vendégeink közül a Pest Megyei Kormányhivatal Ráckevei Járási Hivatal részéről dr. Tenke Edit hivatalvezető-helyettes asszonyt kérdezem, hogy kíván-e tájékoztatást adni a hivatal munkájáról.

 

dr. Tenke Edit hivatalvezető-helyettes asszony:

Nagyon sok minden történt a közigazgatásban az elmúlt időszakban, ahogyan azt már Jegyző úr elmondta. Sok feladat átkerült a járásokhoz. Nagyon sok a szabálysértési és gyámhatósági ügy. Tehát sok gond van. Úgy gondolom, hogy az önkormányzattal való együttműködésünk nagyon jónak mondható. Ha kérdés van szívesen válaszolok. Ha nincs, akkor pedig elköszönnék a jelenlévőktől.

 

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Megkérdezem, van-e kérdés hivatalvezető-helyettes asszonyhoz. Ha nincs, akkor megköszönöm, hogy részt vett az ülésünkön. Viszontlátásra.

 

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Szintén meghívott vendégeink közül a Kiskunlacháza-Áporka Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálati Társulás vezetőjét Horákné Kaczur Tímeát kérem meg, hogy néhány mondatban ismertesse az intézmény munkáját.

 

Horákné Kaczur Tímea intézményvezető asszony:

Polgármester úr, ha megengedi, akkor Földi István szakmai vezető mondana pár szót, aki Áporkán a kapcsolattartó.

 

Földi István szakmai vezető:

Intézményünk 2006 óta működik társulásos formában Áporkával. Négy szakfeladatot látunk el; gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítés, házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés. Nagyon jó a kapcsolatunk az áporkai intézményekkel, heti szinten tartjuk a kapcsolatot. Jelenleg a gyermekjóléti ellátás keretében 3 családdal van kapcsolatunk. Családsegítő szolgáltatásban 5 család részesül, amely önkéntes alapon működik. A házi szociális gondozásban jelenleg 4 idős ember részesül heti két alkalommal. Szociális étkeztetésben pedig 3 fő részesül. Azt tapasztaljuk, hogy az önkormányzat – lehetőségeihez mérten - mindig támogatta a Szolgálatunkat. Az idei évben egy nyomtatót kaptunk, mely nagy segítséget jelent az ügyintézéshez, illetve a Szolgálat rendelkezésére bocsátott helyiség is felújításra került, melyeket ezúton is köszönünk.

 

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Megkérdezem, van-e kérdés. Ha nincs, akkor következő vendégünket Fonyódiné Samu Gabriella igazgató helyettes asszonyt a Kiskunlacháza-Áporka Általános Iskolája és EGYMI képviseletében kérem meg, hogy ha kívánja egészítse ki a megküldött szakmai beszámolójukat.

 

Fonyódiné Samu Gabriella igazgató helyettes:

Az elmúlt tanévben 111 fővel indultunk, ez a tanév végére 108 főre csökkent. Ennek oka a tagintézmények közötti vándorlás, Magyarország elhagyása, illetve néhány esetben a ceglédi képességvizsgáló bizottság döntése értelmében kellett két gyermeknek távoznia másik intézménybe. 2013-ban bevezetésre került az egész napos iskola, ami azt jelenti, hogy délután 5 óráig biztosítanunk kell a gyerekek számára a foglalkozásokat. Ez tulajdonképpen a mi iskolánkban változást nem hozott, mert ezeket a foglalkozásokat mindig is biztosítottuk a gyerekeknek. Számtalan szakkör működik az iskolában, amelyek népszerűek a gyerekek körében. Nagyon fontosnak tartom, hogy a nyolcadikosok közül mindenki felvételt nyert középfokú intézménybe, mindenki továbbtanult. Nagyon fontosnak tartom, hogy tudjanak az áporkai lakosok arról is, hogy technikai téren sok problémával küzdünk; például 2013 óta nem kaptunk festékpatront a fénymásolóba, nem olyan régen az Önkormányzat segített ki bennünket, amelyet ezúton is köszönök. Nem kaptunk például a tankönyvekből tanári példányt, amely elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a kollégák fel tudjanak készülni az órákra. Ezt azért tartom fontosnak elmondani, mert mi szégyelljük magunkat akkor, amikor olyan helyzetbe kerülünk, hogy nem tudunk fénymásolni, vagy esetleg valamit kinyomtatni. A másik nagy probléma a szülőkkel való kapcsolattartás, ugyanis május óta nincs az iskolának telefonja. Ami azt jelenti, hogy a saját telefonomat használom e célból. Azt kell, hogy mondjam, hogy a dologi feltételek szűkebben adottak 2013 óta, de azért gondolom, hogy ezek a dolgok nem csak a mi iskolánkban jelentenek problémát, megjegyzem, hogy az önkormányzat fenntartása alatt ilyen problémáink nem voltak. Reméljük, hogy ez csak átmeneti állapot. Számtalan versenyen sikeresek az iskolába járó gyerekek. Nagyban segíti a munkánkat Beregszászi Marianne tiszteletes asszony, aki a tavalyi évben kapcsolódott be a tantestület munkájába. Ezúton is köszönöm neki a sok segítséget. Hálásan fogadjuk a képviselők felajánlásait, azokat is köszönjük. Nagyon sok segítséget kapunk Alpolgármester úrtól és Rácz Róberttől is. Úgy gondolom, hogy Áporkán az önkormányzat és az iskola között jó a kapcsolat. Jó a kapcsolatunk a többi tagintézményünkkel is, segítjük egymás munkáját. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a közmunka program keretében iskolánkban is dolgozhat két áporkai lakos. Áporkán az oktatás folyik, úgy gondolom, hogy színvonalasan. Köszönjük a múltbeli és jövőbeni támogatásukat. Köszönöm, hogy meghallgattak.

 

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Köszönjük szépen. A telefonnal kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a képviselő-testülettől fogok kérni felhatalmazást arra, hogy az önkormányzat csomagját egy vonallal bővítsük az iskola számára és amennyiben a testület hozzájárul, akkor ennek a költségét egy keretösszegig az önkormányzat vállalja. Amiben tudunk, segítünk; amiben pedig nem, abban őszinték vagyunk. Tehát több tízmilliós nagyságrendű nyílászáró cserét, épület-felújítást az önkormányzat nem tud vállalni.

 

Lócskai István a Vertikál Zrt., Kunépszolg Kft.:

Igazgató helyettes asszonytól kérdezném, hogy Önöknél az iskolában van szelektív hulladékgyűjtés?

 

Fonyódiné Samu Gabriella igazgató helyettes:

A tavalyi évben megpályáztuk az öko-iskola programot és az előkészítő munka a tavalyi teljes tanévet igénybe vette. Ennek legfőbb eleme a szelektív hulladékgyűjtés. Felvettük a kapcsolatot a kiskunlacházi TESCO-val, illetve a budapesti központjukkal folytattam levelezést és májusban az volt az utolsó kommunikációs pont, hogy rendelkezésünkre bocsátanak belső szelektív hulladékgyűjtő edényeket. Ennek mi nagyon örültünk, csak május óta valahogy nem történt semmi. Egyébként használjuk a közösségi háznál lévő szelektív gyűjtőket, illetve több éven keresztül volt papírgyűjtés, vasgyűjtés, kupakgyűjtés, pet palack gyűjtés.

 

Lócskai István, Vertikál Közszolgáltató Nonprofit Zrt.:

A Vertikál Zrt. rendszeresen szervez tavasszal és ősszel papírgyűjtést, ahol felvásárolja az összegyűjtött szelektív csomagolóanyagot, illetve folyamatosan felvásárolja a díjmentesen kihelyezett gyűjtőedények tartalmát, amely pet palack, papír, alumínium doboz. Van továbbá gyűjtőjáratunk a szelektív gyűjtőszigetek miatt és ehhez kapcsolva elszállítjuk az intézményekből a megtelt edényzetek tartalmát és kifizetjük; gyakorlatilag az ebből befolyó összeg az iskolánál jelentkezhet. Ha gondolja igazgató-helyettes asszony a későbbiekben vegyük fel a kapcsolatot ezzel kapcsolatban.

 

Fonyódiné Samu Gabriella igazgató helyettes:

Köszönöm. Élni fogunk a lehetőséggel.

 

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Az óvoda következik a sorban. A Kiskunlacháza-Áporka Óvodai Társulás részéről Ribinszki Szilvia óvodavezető helyettes asszony lesz a segítségünkre a beszámolójukkal kapcsolatban.

 

Ribinszki Szilvia óvodavezető helyettes:

A személyi ellátottságról szólnék röviden. Két évig nem feleltünk meg a kívánalmaknak, de az idei évtől négy óvodapedagógus, két végzett dajka és egy konyhai alkalmazott látja el a feladatokat. A gyermeklétszám növekvő tendenciát mutat. Az idén 54 óvodásunk van. 10 gyermeket hoznak át Majosházáról, 1 gyermeket Kiskunlacházáról és 1 gyermeket pedig Dömsödről. Ami nagy örömünkre szolgált, hogy a nyáron részleges felújítás zajlott az óvodában és szeretném megköszönni az önkormányzat támogatás, nagyban hozzájárultak a felújításhoz. Szeretném még megköszönni Mészáros Károly alpolgármester úr munkáját, rá mindig számíthatunk. Köszönjük továbbá a képviselői felajánlásokat is. A kérdésekre természetesen szívesen válaszolok.

 

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Megkérdezem, van-e kérdés. Ha nincs, akkor következő vendégünket az Áporkai Református Egyházközség és az Áporkáért Egymásért Másokért Alapítvány képviseletében Beregszászi Marianne nagytiszteletű asszonyt kérdezem, hogy szeretne-e szólni a jelenlévőkhöz, akár a temetőfenntartó Szomorúfűz Bt. nevében is.

 

Beregszászi Marianne tiszteletes asszony:

Nagyon köszönöm a lehetőséget, hogy szólhatok. De úgy gondolom, hogy vannak olyan meghívott vendégek, akik messzebbről jöttek. Szeretném felajánlani, hogy előbb őket hallgassuk meg.

 

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Ebben az esetben a Ráckevei Rendőrkapitányság részéről köszöntöm Dr. Öveges Kristóf r. alezredes kapitányságvezető urat. Kérdezem, hogy szeretné-e a beszámolóját ismertetni, kiegészíteni.

 

Dr. Öveges Kristóf r. alezredes kapitányságvezető:

13. Köszönöm szépen. A beszámolót nem szeretném ismertetni, az megtekinthető a hivatalban, ha valaki érdeklődést mutat ez iránt. Egy dolgot emelnék ki azért Áporkával kapcsolatban; a térfigyelő rendszer kiépítésére mutatkozó igényt, melyet mi is támogatunk. Azt látni kell, hogy egy második fázisos térfigyelő rendszer megvalósítása van az országban. Az első volt, amikor az önkormányzatok saját erőből építették ki a rendszereket. Így működik Kiskunlacházán és Ráckevén térfigyelő rendszer. A második hullámban állami pályázaton lehet erre pénzösszegeket nyerni. Ebben most Dunavarsány és Dömsöd nyertek. Abban a támogatásomat felajánlom, hogy Áporka pályázatát mi is támogatjuk. Egy adat; tavaly 26 bűncselekmény volt Áporkán, azt megelőző évben 36. Ez a csökkenés mindenképpen kedvező. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy ez a szám minél kevesebb legyen. Ha kérdés van, szívesen válaszolok.

 

Beregszászi Marianne tiszteletes asszony:

14. Az 51-es úttal kapcsolatban lenne kérdésem. A rendőrség részéről van-e valami segítség abban, hogy ez az áldatlan állapot, ami a falu két bekötő útjánál és a között van, javuljon. Mit lehet tenni?

16. Dr. Öveges Kristóf r. alezredes kapitányságvezető:

Mi két dolgot tudunk tenni; betartatjuk azokat a szabályokat, amelyeket a KRESZ és a sebességkorlátozó táblák előírnak és rendszeres sebességmérést végzünk ezen a szakaszon, illetve az ittasság ellenőrzésére is nagy hangsúlyt fektetünk.

 

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Megkérdezem, van-e egyéb kérdés. Ha nincs, akkor a Budapesti Rendőr-főkapitányság Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság részéről van-e felszólalásra igény?

 

Kaposi Zoltán főtörzszászlós:

Üdvözlök mindenkit. Amit tudni kell a munkánkról; Budapesttől Tassig tart a szakaszunk, amely közel 58 fkm és négyen látunk el itt szolgálatot. A kis létszám ellenére úgy vélem, hogy hatékony munkát tudunk végezni. A vízen is előfordul gyorshajtás, erre traffipax akciókat szervezünk mi is. Balesetek és vízbe fulladások tekintetében a Ráckevei-Duna-ág szerencsésnek mondható, nagyon ritkán fordulnak elő ilyen esetek. Felhívnám a figyelmet arra, hogy vízi polgárőrség is megalakulhat, amelyre egyre több példa van. Ez azért jó, mert az ott lévő ingatlanokat, házakat ugyan úgy védhetik a vízről, mert jellemző, hogy a betöréses lopások esetén a víz felől érkeznek az elkövetők. Ilyenkor a vízi polgárőrség nagy segítség tud lenni. Szívesen tartunk továbbá oktatást iskolákban is a gyermekek számára.

 

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Megkérdezem, van-e kérdés.

 

Ribinszki Szilvia óvodavezető helyettes:

Óvodákban nem szoktak ilyen foglalkozásokat tartani?

 

Kaposi Zoltán főtörzszászlós:

Óvodák esetében az a bevett gyakorlat, hogy gyermeknapon kivisszük a gyerekeket a vízpartra és ott ismerkedhetnek a munkánkkal.

 

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Megköszönöm főtörzszászlós úr tájékoztatását. A Ráckevei Önkéntes Tűzoltóság részéről Kirchner Istvánt kérem fel, hogy néhány szóban adjon tájékoztatást.

 

Ráckevei Önkéntes Tűzoltóság Kirchner István:

Tűzoltóságunk 9 településen végez mentő-tűzvédelmi feladatokat. Áporka község jó helyzetben van, kevés esetben kell vonulnunk Áporkára, akkor is jellemzően az 51-es főúton történt balesetek miatt. Tűzoltóságunk az állami normatívából, valamint az önkormányzatok támogatásából fedezi működését.

 

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Menet közben vetődött fel a Bio-Fungi Kft-t érintő kérdés Fehér Lóránt képviselő úr részéről. Kérem a cég képviselőjét válaszoljon a feltett kérdésre.

 

Bio-Fungi Kft. Jenei István üzletág-vezető:

Folyamatosan felmerül a szaghatás kérdések. Mi megértjük ezeket a gondokat, de mi is sok gonddal küszködünk. Küszködünk a gazdasági válsággal; azzal hogy hogyan fogjuk eltartani a nálunk dolgozó embereket és családjukat; küszködünk azért, hogy a Bio-Fungi Kft. életben maradjon és minél jobb munkát tudjunk végezni és ehhez tartozik a szaghatás is. A Kft. nagyon sok pénzt fordít erre és folyamatosan keresi a megoldásokat. Úgy vélem, hogy jóval kevesebbszer érezhető, mint régebben és nagyon sokat számít a bio-filter. A tulajdonosok nevében azt tudom megígérni, hogy továbbra is megteszünk mindent a szaghatás csökkentéséért.

 

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Valóban a Bio-Fungi részéről és Mutsy úr részéről tapasztalható a maximális együttműködés. Azonban a szaghatás valós. Ennek következtében Áporka déli részén az ingatlanok értéke jelentősen csökkent és a telkek eladhatatlanok. Elismerve azt, hogy eddig is nagyon sokat tettek azért, hogy a helyzet javuljon, de megjegyezve, hogy nem eleget. Mert aki nem tud kedvezőtlen széljárásnál egy nyári napon nyitott ablaknál aludni, annak minden igyekezet kevés.

 

Beregszászi Marianne tiszteletes asszony:

Lehetne egy olyan telefonvonalat üzemeltetni, ahol rögtön lehetne jelezni a szaghatást, így ez talán Önöknek is segítség lenne.

 

Bio-Fungi Kft. Jenei István üzletág-vezető:

Köszönöm a javaslatot. Fogom továbbítani a tulajdonosok felé. Valóban ha azonnal jelzik a lakosok, amikor érzik a szagot, akkor mi is rögtön meg tudnánk vizsgálni, hogy milyen technológiai folyamat zajlik éppen, ami esetleg okozhatja a jelenséget.

 

Tájnel Gábor képviselő:

Két kérdésem lenne. Az egyik, hogy minek köszönhető az, hogy a szaghatás általában hétvégén jelentkezik? Van-e összefüggés a technológiával, kitárolás, betárolás? A másik, hogy úgy hírlik, hogy kapacitásbővítést terveznek, ennek van-e valóságalapja?

 

Bio-Fungi Kft. Jenei István üzletág-vezető:

A kapacitásbővítés lényegében azt jelenti, hogy a területen az engedélyezett maximális lehetőségek ki lesznek használva. Van egy rész, ahol az alapanyagot megtermeljük, aminek a lényege nem fog változni, csak a technológiában lesz olyan, hogy eddig termelőnél történt meg az átszövetési folyamat, ezentúl ez itt történik a telepen. Ezért kell, hogy több helyiségünk legyen, mert tovább lesz ugyanazon a helyen bent az anyag. A komposzt előállítása és mennyisége nem változik. Nagyobb mennyiséget itt ezen a telepen már nem lehet előállítani. A hétvégi szaghatás okának pedig utána fogok nézni. Meg kell nézni, hogy milyen technológiai fázisok vannak hétvégén.

 

Fonyódiné Samu Gabriella:

Ha megengedi én most lakosként és nem intézményvezetőként tenném fel a kérdésem. Ami engem sokkal jobban aggaszt, mint ez a szaghatás, hogy ha tömegesen jelentkeznek olyan tünetek, hogy torokszárazság, torokkaparás, orrfolyás, allergiás tünetek egy közeli környezetben, ugyanakkor amikor ez a szaghatás van több családtagnak és több szomszédnak, akkor már egy kicsit ijedt vagyok. Történt-e ilyen irányú vizsgálat és lehet-e tudni az eredményét.

 

Bio-Fungi Kft. Jenei István üzletág-vezető:

Ehhez nem tudok hozzászólni. Továbbítani fogom a kérdést a kollégáknak. Én több, mint 15 évet dolgoztam komposztüzemben és gombatermesztőként is és el lehet mondani, hogy nekem elég sok kapcsolatom volt ezekkel a szagokkal. Amit a szakirodalomban olvasni lehet a gombaspórákról, az kifejezetten a laska gomba spórájára vonatkozik, a csiperke gombával kapcsolatosan semmi ilyen nemű dolgot nem lehet olvasni. A laskagomba spórája, az aki erre érzékeny, okozhat problémát. De itt az áporkai telepen laskagomba termesztés nem folyik.

 

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Van egy speciális szabály az önkormányzati törvényben a közmeghallgatásokra nézve, hogy azokra a kérdésekre, amelyekre nem tudunk helyben válaszolni, 30 napon belül írásban fog választ kapni a kérdező. Van-e más kérdés. Amennyiben nincs, megköszönöm Jenei úrnak a részvételt.

Még egy területről nem esett szó és ez a folyékony hulladék szállítás és az ivóvíz ellátás. Mint ismeretes Áporka községnek az önálló ivóvíz ellátó tevékenysége, szintén a törvény erejénél fogva meg kellett, hogy szűnjön. A hálózatot és a kutakat át kellett adni üzemeltetésre megfelelő lakosságszám egyenértékkel rendelkező szolgáltató számára. Körünkben üdvözölhetjük a Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt. képviseletében Istenes Attila üzemigazgató urat.

 

Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt. képviseletében Istenes Attila üzemigazgató:

Az utóbbi évek törvényi változásai miatt a területen üzemeltető vállalat is átalakult és a DTV Zrt., mint előző üzemeltető, mivel nem tudta teljesíteni a törvényben előírt különböző feltételeket, nem volt meg a felhasználói egyenérték száma, közös megegyezéssel elváltak egymástól a Társulás és a DTV Zrt. és az üzemeltetést egy vagyonkezelői szerződés keretén belül átadta a DPMV Zrt.-nek. A DPMV Zrt. nem csak a meglévő települések szennyvizeit, hanem az ÖKOVÍZ által átvett viziközműveket is üzemelteti. Olyan szempontból pozitív hatás érzékelhető a területen, hogy jelentősen megnövekedett az az eszköz és ember állomány, aki ezen a területen dolgozik. Az ügyfélszolgálatok száma is növekedett. Az elmúlt években az egész területen megpróbáltunk olyan módosításokat létrehozni, hogy minden fogyasztónak a megelégedésére szolgáljon.

 

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Szeretném megkérni Tiszteletes Asszonyt, hogy mondjon pár szót az egyház és az alapítvány munkájáról.

 

Beregszászi Marianne tiszteletes asszony:

Köszönöm, hogy az egyház életéről egy pár szót mondhatok. Szó volt a templom renoválásáról. Nagyon sok az embernek a megdöbbenésére az utóbbi időben azt szoktam mondani, hogy én ezzel most nem foglalkozom. Azért nem foglalkozom, mert az idén összeszámoltam, hogy amióta Áporkán vagyok, a gyülekezetből hányan mentek el. 20 év alatt 295 ember távozott tőlünk. Gyakorlatilag az a gyülekezet, amelyik engem ide meghívott lelkésznek, annak a gyülekezetnek már csak nyomokban vannak tagjai és nagyon kevesen járnak templomba. Azt gondolom, hogy régen sem az állam építette és renoválta a templomot, vannak erről feljegyzéseink. A 30-as években volt az utolsó nagy renoválás, a falu összefogott és renoválta a templomot és a 30-as években sem éltek az emberek jobb anyagi körülmények között, mint ma. Én azért imádkozom, hogy annyian járjanak templomba, mint a 30-as években és akkor pár év alatt megoldható lenne a renoválás. Én azért nagyon sokat teszek, hogy minél többen járjanak templomba, bár tudom, hogy mindenkinek megvan a saját maga problémája. Tudom, hogy mindenki a megélhetésért küzd; tudom, hogy kevesen vagyunk; úgy próbálom megoldani, hogy az emberek minél közelebb kerüljenek a gyülekezethez, hogy nagy hangsúlyt fektetek a gyermekek hitbeli nevelésére az óvodában és az iskolában egyaránt. Sajnos abban a pillanatban, amikor a gyerekek kikerülnek az általános iskolából az egyházzal való kapcsolatuk egy időre megszűnik. Van aki nagyon hamar visszatalál az egyházhoz, van aki nagyon sokára. Azért, hogy a gyerekekkel és a családokkal megfelelően tudjak foglalkozni, azért az utóbbi időben nagyon sokat teszek, rengeteg képzésen veszek részt. Úgy érzem, hogy Áporka teljes lakosságának lelkipásztora vagyok, bárki fordulhat hozzám bizalommal.

 

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Már csak a Vertikál Kft. képviselőjének nem volt lehetősége arra, hogy az általa képviselt cég tevékenységéről szóljon.

 

Lócskai István, Vertikál Zrt., Kunépszolg Kft.:

A Vertikál Zrt. jelenleg több, mint egymillió embernek szolgáltat Esztergomtól Csongrádig. A Kunépszolg Kft. a Vertikál Zrt. alvállalkozójaként látja el Áporkán is a hulladékszállítást heti szinten. Változások január 1-től lesznek; elindul a házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetése, ami havi egy alkalommal fog történni. Rendszeres lesz a zöldhulladék gyűjtése, illetve a lomtalanítás házhoz menő bevezetésére is sor fog kerülni.

 

Ribinszki Lajos képviselő:

A hulladékszállítás rendjével kapcsolatban tennék fel kérdést. Áporkán eddig hozzászoktunk, hogy a hétfői napon, akár ünnepnap, akár nem, megtörtént a hulladékszállítás. Ez változik-e a jövőben?

 

Lócskai István, Vertikál Zrt., Kunépszolg Kft.:

Az ünnepi hétfői szállításokkal kapcsolatban; két olyan hétfő van, a január 1. – amennyiben hétfőre esik – és húsvét hétfő, amikor az előtte lévő szombaton végezzük a szolgáltatást; erről a lakosságot tájékoztatjuk. Minden más ünnepnapon azon a napon van a szállítás, amikorra esik a járat.

 

17. 4./ Közérdekű kérdések és javaslatok megtétele a lakosság részéről

 

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Most térnék át arra, hogy van-e a megjelenteknek egyéb kérdésük.

 

Bánfalvi Sándorné:

Úgy látszik, hogy én vagyok az aki, hiányolom az újságot. Mert ugye volt, amikor volt tv-közvetítés. Milyen jó lett volna, ha ilyen információhoz hozzájuthatnak azok is, akik nem jöttek el. Az, hogy év elején kiadásra kerül egy gyűjtemény, és év végén is egy, ez rosszabb, mintha nem is lenne. Szerintem előre kell az információkat kijuttatni és ha van egy határozat, vagy döntés tudja meg időben az állampolgár. Én például nagyon szívesen vettem volna, ha a járdaépítés tervét látjuk. Mert én most azon morfondíroztam magamban, hogy az templom és a parókia melletti épületet el akarják adni, az egy magánház előtt lesz az a kiépített járda; sokkal célszerűbb lett volna az iskola oldalán megvalósítani és akkor már ott szemben lett volna, mert az egy magánház előtt lesz előbb-utóbb. Kérném szépen azt, hogy rendszeresen osszák meg az információkat az emberekkel, vonják bele a döntésbe. Ma sem értjük, hogy kerültünk Apajhoz, küzdöttek-e érte, vagy sem. Nem értékelhető a polgármester és a testület munkája, mert nem tudjuk, hogy volt-e valami e mögött. Szóval ezt az információ-mentességet a lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetni.

Dr. Kovács Tibor polgármester:

Korábban negyedévente tudott megjelenni a Hírzáporka, köszönhetően annak, hogy volt egy közművelődési dolgozónk, akinek ez a feladatai közé tartozott. Hogy hogyan, hogyan nem az összes közművelődési dolgozó elmenekült Áporkáról. Tehát ilyen segítségre nem tudunk támaszkodni már nagyon rég óta. Egészen a legutóbbi időig nem tudtunk találni olyan személyt, aki fel tudta volna vállalni ennek az újságnak a szerkesztésével járó feladatokat. Különös véletlen, hogy végre sikerült találni valakit, aki úgy tűnik kellő lelkesedéssel és ambícióval rendelkezik ebben a szerkesztői munkakörben.

Önnek tulajdonképpen igaza van a tájékozódás magasabb szintű igénye tekintetében, csak azt kell látni, hogy ha negyedévente meg fog jelenni az újság, az sem elégíti ki azt a 21. századi tájékozódási igényt, hogy naprakész tudjon lenni a döntésekben.

A járdaépítéssel kapcsolatban egy kb. egy éves előkészítő munka történt, többször volt a testület napirendjén, beszerzési eljárások kerültek lebonyolításra. Minden dokumentum megtekinthető a hivatalban. A járda döntően magántulajdonú házak előtt épül meg. Nagyon kevés az az intézményi terület, ami a település birtokában van. Tehát ez egy természetes dolog, hogy magántulajdonú ingatlanok előtt épülnek a járdák. Már korábban is jeleztem, hogy ha folytatásra kerül a járda megépítése – és gondolom, hogy a következő testület is így dönt – akkor a temető domb miatt át kell térni a Petőfi Sándor utca páros oldalára és ott kell tovább folytatni a Béke utcáig.

 

Bánfalvi Sándorné:

Ellenkező a felfogásunk, mert nem ide kell Áporka népének felvonulni megnézni a rajzokat, hanem innen kell kiküldeni mindenkinek, hogy megismerje. Ez egy alapvető felfogás a részemről. A másik az, hogy remélem, hogy nem fogják folytatni a járdát a Petőfi utcában, ugyanis vannak olyan utcák, ahol nagyobb szükség van rá. A másik dolog, hogy a temetőnél az pont egy krízises útszakasz a faluban, ahol mennek haza a gyerekek és bizony a járdára kimondottan szükség lenne. Lehet, hogy nem ilyen csicsásra, de szükség lenne rá.

 

Dr. Kovács Tibor polgármester:

A képviselő-testület hozott egy döntést; ennek a lényege az volt, hogy most már szocreál járdákat ne hozzunk létre. Mert szocreál járda szintjén ez a járda is jó volt; ugyan nem lehetett rajta végigtolni egy babakocsit, de alapvetően nem volt saras, voltak lerakva betonkockák, járólapok, el lehetett rajta menni. A testület dönthetett volna úgy is, hogy mindenhol megvalósítja egy ütemben ezt a színvonalat, mindenhol lerak betonkockákat és akkor mindenhol ugyanazt az alacsony színvonalat tudtuk volna realizálni az egyenlőség jegyében. A testület azonban másképpen döntött. Ez a testület így döntött. Ha egy másik testület úgy fog dönteni, hogy a következő 20 millió forintból a lehető legolcsóbb megoldással az összes utcánkon épít valamiféle járdát, akkor a következő testületnek az lesz a döntése. Tehát én ebből a székből, erről a helyről, a Testület döntését képviselve mást mondani nem tudok és kérem a megértését. Általában az emberek örülnek annak, ha valami szépül a településen; hát nem vagyunk egyformák. Azért egy dolgot le kell szögezni; a temetőnél fizikailag lehetetlen tovább építeni a járdát, mert ott óriási földmunkára és támfalra lenne szükség, ha ezen a nyomvonalon szeretnénk tovább menni. Ki kell menni és meg kell nézni, hogy a temető mellett építhető-e tovább járda, vagy sem. Van-e egyéb kérdés, észrevétel. Ilyet nem látok. Polgármester úr megköszönte a megjelenteknek az aktív részvételt és bezárta a közmeghallgatást.